Akiért ma a harang szól – Schütz Ila

Sokáig nem lehetett nélküle elképzelni vígjátékot. Színház film vagy tv-film. Az idősebbek talán emlékeznek a “78 körzetre” az “Őrjárat az égenre” vagy a Legyél te is boncára. A fiatalabbak talán a “Valami Amerikában” láthatták ha nem színházba jártak. Igaz a művészekre , hogy a vidám szerepeket játszók talán a legmagányosabbak, és mindenki azt hiszi velük minden rendben. Latabártól kezdve igaz ez Robin Williamsig mindenkire. Az értékeket szinte csak akkor vesszük észre amikor már nincsnek. Így vagyok ezzel amikor Schütz Ilára gondolok. Talán nem sértem meg emlékét azzal, hogy azt írom nem szexis nők közé tartozott sohasem, ezért talán duplán meg kellett küzdenie minden szerepért. Karaktere a kicsit esetlen és mindig komikus helyzetbe kerülő de csupaszív kisember szerepe volt, legalább is nekem így maradt meg az emlékezetemben , de bizony hiányzik mert mindig vidámságot csempészett a mindennapokba amikor magyar filmet néztem. Saját bevallása szerint viszont inkább tragika volt nem komika. Akár hogyan is van Nyugodjon békében! Alant a wikipediat idézzük.

Schütz Ila (Budapest, 1944. január 5. – Budapest, 2002. december 11.) Jászai Mari-díjas magyar színművésznő, érdemes és kiváló művész.

1962–1964 között a Margit Kórház adminisztrátora volt. 1963-ig amatőr színjátszó társulatokban szerepelt. 1964-től az Egyetemi Színpad tagja volt, és mellette a Mafilm Filmszínészképző Stúdiójának hallgatója. 1969-ben kapott színészi diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, Szinetár Miklós osztályában. Főiskolásként mesélte:

„Négyszer futottam neki a felvételinek, míg sikerült. De sikerült. A főiskolán rendre görög tragikai, meg öregasszony- és mama- feladatokat kaptam. De csak annál jobb érzés — visszafiatalodni

Egy évadot töltött a Mikroszkóp Színpadnál, 1970-től pedig a Madách Színház művésznője lett. Vendégként fellépett a Reflektor Színpadon, az Arizona Színházban, a Radnóti Színpadon, a Karinthy Színházban, a Budaörsi Játékszínben. 1994-től a József Attila Színház társulatához tartozott. Több mint 300-szor alakította Doris szerepét Bernard Slade: Jövőre, veled, ugyanitt! című darabjában Sztankay István partnereként. Ezt a kétszereplős vígjátékot ők játszották először Magyarországon, a bemutató 1978. november 23-án volt a Madách Színház Kamaraszínházában.

2002-ben nyilatkozta:

„A vígjátékokban, bohózatokban aratott sikereim dacára bevallom: legjobban a mély drámákat szeretem. A látszat ellenére nem komika, hanem született tragika vagyok. Szerencsére a Madách Színházban három-négy évente kaptam egy-egy jó Molière-, Shakespeare- vagy Miller-szerepet. Talán azért olyan széles a palettám, mert a stílusérzék a legerősebb képességem. Egyszerűen ezzel születtem.

Első férje Halász Mihály operatőr volt, akitől elvált. 1968-ban feleségül ment Dégi István színészhez, gyermekük, Zsolt 1976-ban született. Harmadik férjével is szakított, Török Tamás civil volt.

2002. december 9-én este még fellépett a József Attila Színház Léni néni című vígjátékában, majd két nappal később lakásának fürdőkádjában holtan találtak rá. Halálát véletlenszerű gyógyszertúladagolás és áramütés is okozhatta. Öngyilkosságát megerősítő bizonyíték a halála körülményeiből nem derült ki egyértelműen