Akiért ma a harang szól: Tolnay Klári
Tolnay Klári (születési neve: Tolnay Rozália) (Budapest, 1914. július 17. – Budapest, 1998. október 27.) kétszeres Kossuth-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Első férje Ráthonyi Ákos rendező, második férje Darvas IvánKossuth-díjas színművész volt.
Borítóképen: Tolnay Klári
Tolnay Klári rajongtak a férfiak, ám sosem adta teljesen önmagát. Lehetne azt mondani, hogy talán egyszer átérezte az igazi szerelmet, ám színpadon mindent színlelt. Ő Tolnay Klári, az író Márai Sándor titkos szerelme és a színész Darvas Iván felesége.
Tolnay Klári sikeres színésznőként pályáját egyenes úton járta, de magánéletében folyamatosan hullámzó időszakokkal küzdött. 1914-ben, röviddel az I. világháború kitörése előtt született. Szerencsésen született, hiszen apjának jelentős földbirtoka volt, és családja egy nyolcszobás kúriában élt Mohorán, Nógrád megyében.
Egy ideig apáca pályájára készült, de szerencsére végül a színészi pályán találta meg a helyét. Húsz évesen, 1934-ben kapott szerepet a később legendássá vált Meseautó című filmben, és innentől kezdve folyamatos sikereket ért el. A válogatásra eredetileg Tolnay Roziként ment, de a rendező rábeszélte, hogy válassza az elegánsabb Klára nevet. Egyből vonzódtak hozzá a férfiak, és meglepetést keltve gyorsan kilépett a megközelíthetetlen díva szerepéből, és hozzáment feleségül az akkor 27 éves rendezőhöz, Ráthonyi Ákoshoz.
Talán figyelmeztető jelnek számított, hogy Ráthonyi már túl volt egy váláson. Tolnay később hibának tartotta ezt a házasságot. Bár kívülről minden rendben látszott, ő egyáltalán nem volt szerelmes a férjébe. Ennek ellenére 1940-ben, miközben évente hat filmet forgatott, megszülte kislányát, Zsuzsannát. A rossz kapcsolatot nem mentette meg a gyerek, és egy ideig még a nyilvánosság előtt is próbálták látszani, hogy harmonikusan élnek. Valójában Tolnay csak szenvedett, és elkövette azt a hibát is, hogy a kislányát is elhanyagolta, inkább a színpadi sikerek felé fordult.
A színésznő 1944-ben ismét teherbe esett, azonban egy bombatámadás következtében korábban bekövetkezett a szülés. Kisfia megszületett, de sajnos nem sokkal a szülés után elhunyt. Ez a tragédia véglegesen megtörte kapcsolatukat. Ebben az időszakban ismerkedett meg a Vígszínházban az író Márai Sándorral. A 29 éves Tolnay Klárit lenyűgözte a nála jóval idősebb, nagy tudású író, és sebesült vadként próbált menedéket találni Márai bölcs karjaiban. Rendszeresen titkos találkozóik voltak a Múzeum kávézóban, mivel Tolnay még mindig házas volt, és Márait otthon várta a felesége.
Az író, Márai Sándor, valószínűleg átélte Tolnay tragédiáját, hiszen 1939-ben neki is fiút szült a felesége, de a kisbaba néhány hetes korában vérzékenységben elhunyt. Márai ekkoriban Leányfalun élt, és onnan járt Tolnay Klárihoz, hogy találkozhassanak. Gyakran sétáltak a Duna partján és beszélgettek az élet alapvető kérdéseiről. Márai, aki hajlamos volt a szerelmi viszonyokra más esetekben is, belehabarodott Tolnayba, míg ő inkább bölcs tanítóként tekintett az íróra. A kapcsolatukról Tolnay csak évtizedekkel később, Márai öngyilkossága után mesélt először, akkor derült ki az is, hogy Márai álnéven tíz verset írt Tolnaynak. Ezután jelent meg az életében Darvas Iván, aki tíz évvel fiatalabb volt nála, és aki lenyűgözte Tolnayt.
Tolnay hivatalosan is elvált férjétől, Ráthonyi Ákostól, azonban Darvas annyira leköti őt, hogy alig foglalkozik a kislányával. Ennek következtében a kudarc elől disszidáló Ráthonyit később a lánya is követte az emigrációba. A lány csak felnőttként tudta megbocsátani anyjának, hogy nem fordított kellő figyelmet rá (Ráthonyi 59 éves korában Münchenben hunyt el). Tolnay és Darvas összeházasodtak, de nem született közös gyermekük. A kapcsolatukban több törés is előfordult.
Például Darvas Iván beleszeretett a fiatal Váradi Hédibe, majd az 1956-os forradalom után letartóztatták. Tolnay fizikailag megvárta, de lelkileg már nem tudott vele lépést tartani, így 1958-ban elváltak. Közben Mensáros László is közeledett hozzá, de Tolnay visszautasította, és a két kudarc után már nem próbált harmadik házasságot. Számára a színpad és a sikerek maradtak. Az életét drámák átszőtték, de a színpad mindenért kárpótolt. Bár nem volt igazi díva a külső szempontjából, mivel nem adott különösebben nagy jelentőséget az öltözködésére és kinézetére, talán éppen ezért volt szép az öregedése. Hiába jelentek meg ráncok, ő minden szerepben ragyogott. Az élete végéig folytatta a színjátszást.
1998. október 27-én, 84 éves korában, miután elszívta az utolsó cigarettáját (talán még Gobbi Hildánál is nagyobb dohányos volt), lefeküdt aludni. Soha többé nem ébredt fel, és így búcsúzott Márai Sándor és Darvas Iván nagy szerelme, minden idők egyik legjobb magyar színésznője.