Akit provokál, kissé tudatlan… A Negro cukor
„A 106 esztendős Karolina néninél: Sosem volt beteg, énekel, táncol, szereti a gyenge húst, a fehér bort és a Negro cukrot” – írta az öregek hetén, 1964 október 19.-én a Hétfői hírek. Ez nem azt jelenti, hogy az az ikonikus magyar édesség a hosszú élet titka, de azt igen, hogy ekkoriban már nagy népszerűségre tett szert az egyesek által kifogásolt névvel illetett finomság.
Borítóképen: Budapesti és Szerencsi Negró
„Berregtek a varrógépek, haladt a munka. Bácskai Pista ki akarta engesztelni Csujánét, s ezért az egyik nadrágra egy becsomagolt Negró-cukrot akasztott cérnával, s úgy adta tovább” – írta a Kelet-Magyarország 1965 március 13,-i száma a „Ha valaki hiányzik a szalagról” kommunista eposznak is beillő cikkében.
Ezek szerint tehát engesztelésre is éppen jó volt egy csomag Negró cukor… Na de nézzük a történetet, mert érdekes, hogyan lett ez az édesség a magyarok egyik kedvence. Mindenekelőtt nézzük a név eredetét, hogy még a legkényesebb ízlésűek is jó szájízzel olvassák tovább a cikket!
A Negro keménycukorkát feltalálójáról, Pietro Negróról nevezték el, aki az 1920-as években a cukorkagyártás melléktermékét, a törmelékcukrot használta fel alapanyagként.
A Negro cukorka története az 1930-as években kezdődött. A cukorkát először a Stühmer gyárban készítették, majd az ötvenes években lezajlott államosítás után a Budapesti Csokoládégyárban gyártották őket.
Elmondható tehát, hogy ez az elnevezés sem éppen magyar találmány, de az minden bizonnyal igaz, hogy ez a típusú cukorka talán Magyarországon lett a legsikeresebb az egész világon. Ahogy láttuk a Négercsók esetében, az is „import” volt, úgy ez itt is igaz. Ráadásul a feltaláló nevét viszi tovább, így kicsit sem sértő, hanem inkább tisztelgés az alkotó előtt!
„Asztalán egy csomag Negro-cukor, ez a hangnak is jót tesz, meg levezeti az idegességet. Ugyanis nem dohányzik” – írta Horváth Gabi táncdalénekesről a Veszprémi Napló 1968 augusztus 17-én, mikoris balatoni turnéja alkalmából készítettek vele interjút.
Igen, ez a cukorka mindenféle gyógynövényektől nyeri jellegzetes ízét, és ezeknek köszönheti hatását is. Ha valaki 40 feletti, biztosan emlékszik, hogy enyhébb megfázás esetén – ha máskor esetleg nem is – azonnal előkerült a házipatikából a Negró cukor!
A fekete Negróban felismerhető az édesgyökér (Glycyrrhiza glabra) jellegzetes aromája.
Híres reklámszlogenje: A torok kéményseprője. Csomagolásán munkáját végző kéményseprő stilizált ábrája látható. Az alábbiakban már egy későbbi korból származó videót mutatunk:
És egy videó arról, hogy persze aki nem ismeri a történetet, akár megütközhet az elnevezésen. Nincs ezzel baj, hacsak az nem, hogy ideje lenne tudatni a világgal, miért is pont így nevezik ezt az édességet…
Nem, csak semmi politika, ellenben el kell mondani, hogy manapság is megy a vita a cukorka gyártási jogáról, több helyen is gyártják, – van egy kihelyezett gyártóüzem például Törökországban is -, de egy szerb vállalat is gyárt a megszólalásig hasonló terméket, igen hasonló csomagolással.
Megjegyzendő még, hogy Európában van még számos más édesipari termék (semmi közük cikkünk témájához!), amit Negro néven hoznak forgalomba.
