Akkor és most: a Szent István Bazilika környéke 1890-ben és napjainkban
A Szent István-bazilika zárókövének elhelyezése 1906-ben történt meg, de a bazilika építéséhez kapcsolódó földmunkák már 1848 februárjában elkezdődtek, és 1867-ben már 51 méter magasan állt a kupola, ami azonban a következő évben egy nagy vihar – és a vegyes minőségű építőanyag okozta statikai problémák miatt leomlott…
Borítóképen: Kilátás a budai Várból a Széchenyi Lánchíd és a Bazilika felé, balra a Parlament 1896 (forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.110)
Ekkor az időközben meghalt Hild Józseftől Ybl Miklós vette át a tervezést és művezetést, és ő szerencsére még megélhette a kupola 1890-es befejezését. Sajnos a következő évben ő is elhunyt, így aztán újabb bonyodalmak következtek… Az építés története:
De a kupolából már készíthettek felvételeket! Elsőként az északnyugati kilátást mutatjuk meg – természetesen a mai látvánnyal együtt! – ahol komoly változásokat láthatunk!
Az 1890-es felvételen még látható az Újépület (Neugebäude), amit az 1790-es években építettek meg, és célját tekintve kaszárnya volt, de funkcionált, mint börtön, és itt végezték ki Batthyány Lajost, Magyarország első alkotmányos miniszterelnökét is – emlékét a Batthyány-örökmécses őrzi kivégzésének helyén.
Az Újépület meghatározója a látványnak, de sehol nem látható még az Országház… Igen, az Országház teljes készültségét csak 18904-ben érte el – de előtte már 1896. június 8-án, még építés alatt tartották az Országgyűlés első itteni ülését -, de 1890-ben már kiásták a munkagödröket. Ez utóbbiak sajnos nem láthatók, de cikkünkből kiderül, hogy a munkálatokat már 1885-ben elkezdték:
A Margit híd viszont egyértelműen azonosítható mindkét képen, de azt azért el kell mondani, hogy nem pontosan ugyanaz a híd látható a két képen. És ennek oka nem „csak” a második világháború rombolása, hanem az is, hogy a hidat többször is átalakították!
Eredeti formájában 1876-ban adták át, majd 1900-ban következett az első módosítás, mikoris megépítették a Margitszigetre vezető szárnyhidat. De itt még nincs vége, ugyanis 1935 és 1937 között a hidat kiszélesítették, majd pedig 1944 november 4.-én a Pest felőli három nyílás tartószerkezete felrobbant a délutáni csúcsforgalom idején, sok áldozatot követelve…
A háború után jött az újjáépítés, és azóta is több felújításon esett át a híd, amit ma ismerünk.
De nem látható a képen a Tőzsdepalota (sokan már csak volt MTV-székházként ismerik), ahogy az MNB épülete sem látható… Ezek mind az 1897-ben végleg lebontott Újépület helyén épületek meg!
Ezen túlmenően még rengeteg változás volt az eltelt sok-sok év alatt, mi a látvány szempontjából talán a leginkább meghatározó épületeket és építményeket vettük sorra. Most nézzük a keleti kilátást, ami elsőre talán meglepő módon mintha sokkal kevesebb változást élt volna meg az évek alatt.
A képeken a fő meghatározó a jobb alsó sarokból haránt irányban húzódó út, ami nem más, mint az Andrássy út (korábban Sugár út), melynek építéséről szintén írtunk korábban a Kisföldalatti építésével kapcsolatban (ez utóbbi később épült meg, mint maga az út!):
Az Andrássy úton már látható a pár éve – 1884. szeptember 27-én – megnyitott Operaház, melynek nyitó előadásán nyitó díszelőadásán a Bánk bán első felvonását, a Hunyadi László nyitányát és a Lohengrin első felvonását adták elő Erkel Ferenc vezényletével.
Mi most nem ezt az épületet emeljük ki – ami szerencsére mindvégig megmaradt eredeti funkciójában! -, hanem azt a vele szemben álló épületet, ami szintén látható mindkét képen. Igen, a talán legtöbbek által Balettintézetként ismert épületről van szó, ami elvileg 1886-ben fejeztek be, de egyes források szerint a tényleges befejezés csak 1896-ra történt meg.
Azt nem tudjuk megállapítani az 1890-es kép alapján, hogy milyen készültségi állapotban van az eredetileg a MÁV Nyugdíjintézetének bérházaként került megépítésre, de az egyértelmű, hogy maga az épülettömb teljes mértékben elkészült. ÉS miért nevezik az épületet ezzel együtt is Drechsler-palotának? Nos, alábbi írásunkból ez is kiderül:
Nos, eddig a kupolából készült képek, de most megmutatjuk azt is, hogy a Duna túlpartjáról – nevezetesen a budavári miniszterelnöki palotából – hogyan festett a Bazilika és környéke! Íme:
A látványt a Széchenyi lánchíd határozza meg talán a leginkább. Az a híd, ami manapság komoly viták tárgya, de mi ezzel szokás szerint nem foglalkozunk, ellenben történetének egy talán kevésbé ismert mozzanatát alábbi cikkünkben megmutatjuk:
Csak az érdekesség kedvéért jegyezzük itt meg, hogy nem ez volt az első lánchíd Magyarországon, de az elsőről talán kevesen hallottak:
A Széchenyi lánchíd (első) avatására 1849. november 20-án került sor, a Váralagút viszont csak 1857-ben került átadásra. De megépült az alagút is, ami igazából a híd szerves része – legalábbis ami a közlekedést illeti -, nem véletlen, hogy a híd megépítése idején a kritikusok szerint a híd nekimegy a Várhegynek…
Miután azonban megépült az alagút, folyamatosak voltak a viták arról, hogy miként is nézzen ki az a tér, amit ma Clark Ádám térként ismerünk!
A lánchíd pedig – szerkezetéből adódóan más néven! – akár más is lehetett volna, feltéve, hogy Vásárhelyi Pál terveit fogadják el…:
A túlparton, a téren, a híddal szemközti épület még nem a Gresham-palota (az csak 1907-ben épült meg, de az tény, hogy egy hasonló méretű épület már látható az 1890-es felvételen is!
Utolsóként egy érdekességet szeretnénk még megmutatni. A Várhegyről készült 1890-es képen a Gresham-palotától jobbra, a tér déli lezárásaként látható egy épület, ami sajnos ma már nem áll, a helyén pedig az éppen homlokzat-átépítés alatt álló modern szálloda korábbi modern architektúrája látható. Az a helyszínen így nézett ki 1945-ben (alsó kép), és pár évvel ezelőtt (felső kép):
Ezt a ma már nem létező épületet azért emeltük ki itt a cikk végén, mert az írásunk első felében említett Tőzsdepalotához van némi köze, ugyanis amíg a mai Szabadság téren nem épült meg a tőzsde befogadására alkalmas épület, addig – egy időben – az 1945-ös fényképen látható Lloyd-palota adott helyet a kereskedésnek!
Időutazásunk eddig tartott, reméljük, örömmel olvasták.
