Akkor – és most: Esztergomi Bazilika
Az Esztergomi Bazilika – teljes nevén Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Főszékesegyház – külső méreteit tekintve Magyarország legnagyobb egyházi épülete, az altemplomtól a kupola gömbjéig 100 méter magas, mellyel az ország második legmagasabb épülete is egyben. Csodálatos az épület megjelenése, de ez nem öncélú, sokkal inkább azért ilyen grandiózus a megjelenés, hogy a belső tartalmat hangsúlyozza!
Borítóképen: Esztergomi Bazilika
Mi ezúttal nem foglalkozunk az épület – és ezzel persze Magyarország – történelmével, sokkal inkább fontos ezúttal, hogy megmutassuk, milyen volt a felszentelés után 30 évvel, és még jóval azelőtt, hogy a második világháború során 95 gránát és bomba súlyos károkat okozott benne. De természetesen nem feledkezünk meg azon olvasóinkról sem, akik kíváncsiak a történelemre:
Természetes, hogy felépülte után mindig is Magyarország ikonikus épülete volt, és maradt is:
Természetesen a világháborúk után felújításra szorult az épület, sok mindent rendbe is tettek az idők során, de azért még mindig akadt tennivaló, így folyamatos a megújulás:
A bécsi udvar mindig is ellenezte az építést, és az nem is ment olyan egyszerűen… 1822. április 23-án, Szent Adalbert napján került sor az esztergomi bazilika ünnepélyes alapkőletétére, de az eredetileg az építés vezetésével megbízott Kühnel Pál meghalt 1824-ben, tőle pedig ezek után Packh János vette át az irányítást, ő viszont 1839. október 9-én esztergomi Buda utcai (mai Kossuth Lajos utca) házának dolgozószobájában rablógyilkosság áldozata lett.
A hercegprímás ekkor Hild Józsefre bízta az építkezés vezetését, aki módosította a terveket, például a keleti homlokzatot, így neki köszönhető a bazilika végső formája.
És most nézzük meg, hogy a végül nagy nehézségek árán felépült, majd a világégések során megrongált épület milyen ma! Érdemes figyelni rá, hogy mennyire adja vissza a mai látvány az eredetit.
