Hírek

Aleksandar Vučić: A nyugati országokra és Oroszországra való tekintet nélkül hozok döntéseket

Magyarul; egy szuverén állam vezetőjeként jár el. Ezt persze lehet vitatni, ugyanakkor – miután Szerbia sem nem a NATO, sem nem az Európai Unió tagja – normális körülmények között semmi és senki nem kényszeríti arra, hogy önálló véleményt fogalmazzon meg.

Borítóképen: Aleksandar Vučić szerb elnök beszéde – 2018 (forrás: President.az via commons.wikimedia.org, szerző: Azerbajdzsán elnökének hivatalos honlapja. licenc: CC BY 4.0)A kép illusztráció

„Ami minket és a szankciók bevezetését illeti, május 6-án egyre részletesen fogok beszámolni, most csak annyit mondhatok, hogy Szerbia elfogadta a Nemzetbiztonsági Tanács következtetéseit, nincs szándékomban hagyni, hogy eltereljék figyelmemet más politikusok napi nyilatkozatai. Politikánknak a felelősség politikájának kell lennie, a fejlesztés politikájának Szerbia számára, amely minden pillanatban Szerbia érdekeire fog koncentrálni” – mondta Vučić.

Magyarázatként közölte, hogy politikája közel állt Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter álláspontjához, aki kijelentette, hogy „a nemzetközi politikában nincs állandó barátság, csak állandó érdekek vannak”. Vučić egyértelművé tette, hogy ezeket az érdekeket Szerbia igényei diktálják.

„Megvannak a saját érdekeink, gondolnunk kell hazánkra, és mindent meg kell tennünk ennek érdekében. Nem beszélhetek olyan feltételezésekről, hogy hozunk-e szankciókat, és mikor. Nem érdekelnek sem a nyugati, sem a keleti nagykövetségek. Nem érdekelnek az amerikaiak, az oroszok, az európaiak, vagy bárki más. A Szerb Köztársaság érdekeinek megfelelő döntéseket fogok hozni” – zárta gondolatait az államfő.

Ezeket a mondatokat érdemes megfontolni, ugyanis ez a nyilatkozat nem jelent mást, mint hogy Szerbia totálisan szuverén államként lép fel a nemzetközi politikában. De ez egyben üzenet is; Szerbia nem barát, hanem maximum érdekeink azonosak!

Miért fontos ez? Mert jó tudni, hogy déli szomszédunk pragmatikus politikát folytat, és ehhez képest kell alakítania a magyar kormánynak is saját politikáját. És ez manapság érvényesül is.

Emlékezzünk; Szarajevó, merénylet, Tito, a láncos kutya, déli határvédelmi rendszer, dél-szláv háborúk, Bosznia-Hercegovina, Déli áramlat, és a többi… Igen, ezek mind (és van még!) olyan témák, amelyek elmérgesíthetnék a viszonyt, de két pragmatikus politikát folytató állam igenis tud együttműködni a történelmi terhek ellenére is!

Van az úgy, hogy nem a Nyugat a béke szigete…

Ajánlott Cikkek