Hírek

Állatorvosi ló: A Renault újraindítja az autógyártást Moszkvában

A francia Renault autógyártó újraindította a gyártást moszkvai gyáraiban, szakítva a trenddel, miszerint a „nyugati” vállalatok megszakították kapcsolataikat Oroszországgal az Ukrajna elleni háború miatt. Mielőtt még megjönnének a kórusban hörgő nyugati reakciók, szögezzük le; a Renault-nak nem egy nyomós oka van a maradásra!

Borítóképen: Renault Logan (Oroszország) Dacia-alapokon (forrás: commons.wikimedia.org, szerző: Kruglovsa, licenc: CC BY-SA 3.0) A kép illusztráció

A Renault a múlt hónapban felfüggesztette a gyár termelését, logisztikai problémákra hivatkozva, miután a Nyugat elítélte az orosz támadást Ukrajna ellen. A Renault gyártás újraindítására vonatkozó döntését azonban a francia kormány támogatja, amely – bennfentesek szerint* – a vállalat fő részvényese.

* Bennfenntesek szerint:

Avagy az európai vállalatok gyakran nem azok, aminek mutatják magukat… A Renault saját honlapján azt látjuk (2020 végi adatként…), hogy a francia állam részesedése mindössze 15%. Igen ám, de ez csak az úgynevezett szabad közkézhányadra esik, azaz azokra a részvényekre, amelyeket bevezettek a tőzsdére. Ez pedig csak az összes részvény 61%-a. Van tehát egy olyan 39%-os részvény-pakett, ami nincs nyilvános forgalomban, ez pedig szintén az államé lehet. A megoldás tehát az, hogy a Renault valójában egy többségi állami tulajdonú vállalat, amiben az állam részesedése 54%…

Hogy lehet ez? Nos, ez sem Franciaországban, sem Németországban nem ritka. A Renault – és egyébként a teljes európai autóipar – a ’90-es évekre csődközeli helyzetbe került az olcsó távol-keleti konkurencia és a magas önköltségek szorításában. Ekkor – ahogy már máskor is – a francia állam részvényvásárlásokkal sietett a Renault segítségére.

Cserébe a Renault vállalta, hogy racionalizálja működését. Ez eleinte nemigen sikerült, mígnem 1996-ban a céghez került Carlos Ghosn, aki a szintén csődközeli Nissanba bevásárolta a Renault-t, és a két, globális méretekben kicsinek számító gyártó erejét összefogva, könyörtelen elbocsátásokat végrehajtva sikeressé tette a céget. Igen ám, de Ghosn-t 2018-ban letartóztatták nagy összegre elkövetett sikkasztás, és egyéb bűncselekmények miatt, a tervezett Nissan-Renault vállalat-egyesítés pedig elmaradt… Már évekkel korábban is feszegették a volt vállalatvezető gyanús ügyeit, de úgy tűnik, sok idő kellett a megfelelő bizonyítékok felleléséhez. Ekkoriban jött képbe a Lada és Oroszország…

A Renault 2016 vége óta birtokolja az orosz Avtovaz autógyártó kétharmados részesedését, miután 2007-ben először fektetett be az akkoriban gyorsan növekvő piacon.

Ez azt jelenti, hogy nagyobb tevékenységet folytat az országban, mint a legtöbb európai rivális, 40.000 fő helyi alkalmazottal, ami most óriási kihívást jelent, mivel az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és az EU kormányai megpróbálják gazdaságilag elszigetelni Oroszországot.

Az Avtovaz 350.000 járművet adott el 2021-ben, így a Renault 186 millió eurós adózás előtti nyereséget ért el – ez pedig az akkori bevételének körülbelül 12%-a. Az Avtovaz állami vállalatként indult a Szovjetunióban, és olyan Zsiguli, majd a Lada márkanév alatt, a Fiat 124 licensze alapján – némi változtatással. Még a mai napig gyártják – Lada 4X4 néven – a klasszikus Lada Niva-t, de ma már jellemzően a modernebb Granta és Vesta. Ezen kívül Dacia-alapokon (a Dacia is a Renault-hoz tartozik) is gyártanak autókat.

A moszkvai üzem tehát most újraindult, a francia állam legnagyobb örömére. Igen ám, de az Avtovaz hétfőn közölte, hogy részben leállítja a termelést ezen a héten Toglattiban (1964-ben adták ezt a nevet a városnak, az Olasz Kommunista Párt augusztusban elhunyt főtitkára, Palmiro Togliatti előtt tisztelegve…), a Volga-parti városban, és egy másikban is, Izsevszkben, amely 500 kilométerre északkeletre található. A leállást az elektronikai alkatrészek hiánya okozta.

Az autógyártók világszerte küzdenek az autórádióktól az ablaktörlőkig mindenben használt félvezető számítógépes chipek beszerzésével, és az orosz gyárak valószínűleg tovább esnek a sorban, ahogy a gazdasági elszigeteltség egyre mélyül. Az Oroszországgal szemben az invázió óta bevezetett nyugati szankciók közé tartozik a félvezető export tilalma is.

Nos, a Renault fentiekben bemutatott kálváriája kiváló példa annak, hogy miként is lövi magát lábon Európa!

A közvélemény, ami egyértelműen úgy gondolja, hogy a kormányok Ukrajna pártján vannak, meghökkenve látja, hogy a Renault visszaállítja a termelést Oroszországban, ugyanakkor azért is hőbörögnek egyesek, mert Ukrajnát úgy támogatja a kormányuk, hogy közben a francia adósság emelkedik! És akkor ne is említsük azt, hogy micsoda kár érné az államot – vagyis az adófizetőt! – azzal, ha becsődölne a Renault oroszországi befektetése!

Európa totálisan ész nélkül dobálózik euró-milliárdokkal! Vegyük észre, a többségi részesedést a Renault (az állam áldásával!) 2014 után, tehát a Krím annexiója és a szakadár köztársaságok megalakulása után (!) szerezte meg, ahogy 2017-ben indult el az Északi Áramlat 2 építése is!

Miközben Európa szankciókat alkalmazott Oroszországgal szemben, egyes területeken olyan függéseket alakított ki, amik miatt most sokkal jobban fájnak a szankciók Európának!  És tegyük gyorsan hozzá; közben folyamatosan azt hangoztatták a politikusok, hogy a függés csökkentése milyen fontos…

Nos, ezért nem szabad keverni a politikát és a gazdaságot… De Európa ezt úgy tűnik, SOHA nem fogja felismerni.

Ajánlott Cikkek