Hírek

Amerika megérkezett – Biden európai látogatása

A program nagyjából ismert, mi most nem is ezzel akarunk foglalkozni, hanem azzal, hogy mi várható, milyen megállapodások születnek. Számunkra is fontos, mert az Unió, illetve a NATO tagjaiként ránk is hatással lesznek az Egyesül Államok elnökének európai tárgyalásai. A végén jön a világpolitikai szempontból legfontosabb találkozó, de most nézzük időrendben a témákat!

Borítókép: Joe Biden beszédel mond (forrás: infostart.hu)

Joe Biden szerda este érkezett meg Nagy-Britanniába. Az Air Force One a délkelet-angliai Mildenhall közelében működő légitámaszponton szállt le, melyet elsősorban az amerikai légierő használ. Ez biztonsági okokból is fontos lehet, de akár jelzésértékű is lehet…

„Az Egyesült Államok “ismét itt van”, elkötelezettsége a NATO mellett sziklaszilárd, és a világ demokráciái újból vállvetve szállnak szembe a jövőjüket érintő legkeményebb kihívásokkal.”

A mondat a landolást követően a támaszpont amerikai személyzetének tagjai előtt tartott beszédben hangzott el. Erős utalás arra a folyamatosan épített marketing-elemre, hogy hivatali elődje nem foglalkozott a világ dolgaival, és a korábbiakhoz képest sokkal inkább befelé fordult. Bár ez így egyáltalán nem igaz, de úgy tűnik, hogy még mindig fontos a regnáló elnök számára, hogy erősen megkülönböztesse magát Trump-tól. Egyebek iránt a mondat egy szokásos panel (lm.: bullshit), az amerikai elnökök jó száz éve így indítanak…

Az, hogy gyakorlatilag amerikai felségterületre érkezett Biden, és ott amerikaiak előtt tartott beszédet, azért lehet jelzésértékű, mert csütörtökön este, Boris Johnson brit miniszterelnökkel találkozik, ahol nem már lesz a téma, mint egy új Atlanti Charta megfogalmazása.

Atlanti charta

Az Amerikai Egyesült Államok elnöke Franklin D. Roosevelt és a Nagy Britannia miniszterelnöke Winston Churchill által 1941. augusztus 14-én aláírt dokumentum.

A dekrétumnak nyolc fő alpontja:

  • Az Amerikai Egyesült Államok és Nagy Britannia kijelenti, hogy nem óhajtja a területeinek a növelését
  • Bármilyen területi változást az ott lakó nép akaratának megfelelően lehet csak végrehajtani
  • Minden embernek önrendelkezési joga van
  • A kereskedelmi akadályozásokat minimalizálni kell
  • Világszintű szociális-gazdasági törekvést kell létrehozni a közjólét növelése érdekében
  • A részt vevő államok arra törekednek, hogy minimalizálják a világszintű nélkülözést
  • A résztvevők a szabad tengerek megteremtésére fognak törekedni
  • Szükséges az agresszív államok lefegyverzése és a háború utáni általános lefegyverzés

A dekrétumot hamar elfogadták a Szövetségesek (a második világháborúban azok az országok, amelyek az ún. tengelyhatalmak ellen léptek fel), így az augusztus 24-én tartott általános gyűlésen a belga, csehszlovák, görög, luxemburgi, norvég, holland, lengyel, jugoszláv és francia képviselők egyaránt elfogadták, sőt, még a Szovjetunió is (!).

Ebből nőtt ki az ENSZ, és 1949-ben a charta adta az alapot a NATO megalapításához is.

Mint keretes ismertetőnkből kitűnik, az Altanti charta egy új világrend alapja lett. Ebből egyenesen következett a hidegháború, a világ polarizálódása, és nemkülönben az a gyakorlat, hogy a NATO, és annak legerősebb tagja, az Egyesült Államok a világ bármely pontján beavatkozhat – éppen a Biden által említett demokráciák védelmében. Persze sok esetben ez csak afféle kerettörténet volt, a valóság – mint tudjuk – egészen más volt. Az USA a világ csendőreként mindig saját érdekeihez igazította azt, hogy éppen hol és mikor kell megvédeni a demokratikus értékeket…

Az, hogy szükségesnek érzik megújítani a charta-t, annyit tesz, hogy olyan új kihívások jelentek meg a világban, amiket nyolcvan évvel ezelőtt még nem lehetett látni. Ilyenek – többek között –, hogy „hogyan építsük jobbá a világot a koronavírus-világjárvány után”. De ilyenek a biztonsági kérdések is, valamint a klímaváltozás problémaköre.

A magunk részéről ezeket nem tartjuk olyan tényezőknek, amikre a jelenlegi keretek között nem lehetne hathatós választ adni. Annak nem feltétlenül a ma fennálló világrend az oka, hogy a környezetvédelemről még mindig inkább csak vitatkozunk, semmint érdemben tennénk érte, a világ újjáépítése pedig soha nem volt akkora kihívás, mint a második világháború után. Sokkal inkább arról van szó, hogy új, szélesebb körű jogosítványokat szeretnének „betolni” az ENSZ és a NATO mögé, illetve arról (nos, ezért a jelzésérték!), hogy miként is lesz az Egyesült Államok része Nagy-Britannia… Ha itt nem is a két ország egyesülése a cél, de az szinte biztosra vehető, hogy az Európai Unió után a britek az Egyesült Államok gazdasági és politikai övezeteként fog működni!

De nézzük a további programot! Itt is vannak ám érdekességek! A meghirdetett programok megerősítik fenti sejtéseinket, ugyanis Biden péntektől vasárnapig a G7 csoport vezetőivel tart megbeszéléseket. A washingtoni diplomaták témaválasztása szerint a nyílt társadalmak megerősítéséről, a politikai korrupció visszaszorítására hozandó intézkedésekről, valamint egy mindenkire, és minden országra érvényes minimális társasági adóról kívánnak egyeztetni. Ezen pontok pedig azt jelentik, hogy – a világ vezető hatalmaként – az Egyesült Államok szélesebb jogköröket akar magának a globális kontroll megőrzése, erősítése (végső soron saját érdekei érvényesítése) okán!

Hétfőn Brüsszelben folytatódik a turné, itt a NATO-üléssel, ahol az a legfontosabb feladata Biden-nek, hogy a már eddig is tudott terveket személyes jelenlétével is nyomatékosítsa. Ennek értelmében új támaszpontok és több amerikai katona (NATO-színekben) lehet Németországban, biztosan említésre kerül, hogy az európai államoknak fokozniuk kell a hadi kiadásaikat (mert nem igazán érik el a NATO 2%-os ajánlását sem…). A legfőbb téma viszont az lesz, amit Soltenberg-gel már jó előre megbeszélt; miképpen képzeli el a modern hidegháborút! Egy biztos; Biden világos elköteleződést vár az európai szövetségeseitől Kínával és Oroszországgal szemben.

Kedden az Európai Unió vezetőivel tárgyal az amerikai elnök. Itt nagy dolgok nem lesznek, hiszen a háttéralkuk megköttette (Északi Áramlat 2 például) Európa vezet hatalmaival, viszont valami formát kell adni a dolognak, na meg egy európai körútból nem maradhatott ki éppen az Unió! Itt érdekes téma lehetne a bevándorlás kérdésköre, hiszen ezt a témát az Egyesült Államok is egyre nehezebben kezeli, és fontos lenne a belső biztonság megerősítése is. További fontos kérdés, hogy az Egyesült Államok és Európa kereskedelmi viszonyaiban keletkező disszonanciák kezelése is, hiszen egyre erősebben érezhető az USA részéről egyfajta diszkriminatív magatartás az európai termékek kapcsán. Ami persze nem marad viszonzatlan… De fontos téma lenne a gigantikus amerikai tech-cégek tevékenysége is, hiszen Európában gyakorlatilag adómentesen működnek. Erre pedig nem a globális minimum-adó a jó válasz, hanem az, hogy az Egyesült Államok ne nézzen félre, amikor saját nagyvállalati külföldi nyereségei után „agresszív adótervezést” folytat!

A látogatás végére jön a desszert! Az amerikai-orosz csúcs Genfben lesz jövő hét szerdán. Azt tudjuk, hogy már jó előre mindkét fél elindította marketing-gépezetét, így Biden a kelet-ukrajnai konfliktust, Navalnij, illetve a kiberbűnözés témáját fogja erőltetni, Putyin pedig leginkább a minszki megállapodást fogja felemlegetni (amit nem tartanak be az ukránok), valamint azt, hogy Ukrajna az őshonos kisebbségekkel szemben jogszerűtlenül jár el, de nem fogja kihagyni azt sem, hogy a szankciók orosz vélemény szerint kettős mérce alapján működnek… A fő téma – orosz részről – mégis a hadászati stabilitás lehet, mert az oroszokat leginkább a közepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris fegyverek európai szárazföldi telepítése bántja. Putyin úgy fogalmazott, hogy például Ukrajna NATO-tagságával máris átlépnék azt a bizonyos vörös vonalat, mert Dnyepropetrovszkból vagy Harkovból nagyjából tíz percen belül lehetne elérni rakétákkal Moszkvát! Az orosz elnök ezt egyenesen a kubai rakétaválsághoz hasonlította…

A témákból is látszik, hogy sokat egyelőre nem várunk az elnöki találkozótól, de arra mindenképpen jó lehet, hogy kicsit felgyorsuljanak az események, vagy legalább elinduljon egy olyan folyamat, ahol a felek nem elbeszélnek egymás mellett, hanem ütköztetik álláspontjukat.

Sűrű a program, de a nagy része inkább csak pofavizit, hiszen a szövetségesekkel valószínűleg előre egyeztetésre kerültek a témák, a tollnokok pedig valószínűleg már most írják a sajtótájékoztatókon elmondandókat a tárgyalások után nyilatkozók számára. Ha innen nézzük, az egyedüli „éles bevetés” tulajdonképpen csak az elnöki találkozó lesz, így Biden minden bizonnyal bírni fogja a terhelést.

Kíváncsian várjuk a következő napok eseményeit, mert nem kizárt, hogy ezek történelmi jelentőségű napok lesznek. Persze ezt majd csak úgy ötven év múlva tudjuk meg…

Ajánlott Cikkek