Hírek

Amerika nem áll le: Újabb kongresszusi küldöttség Tajvanon

Egy amerikai törvényhozó küldöttség érkezett Tajvanra vasárnap kétnapos látogatásra, amelynek során találkozik Tsai Ing-wen elnökkel, a második magas szintű csoporttal, amely a sziget szomszéd Kína óriásával szembeni folyamatos katonai feszültségek közepette érkezik – írja a Reuters.

A demokratikusan kormányzott Tajvant saját területének tekintő Peking katonai gyakorlatokat tartott a sziget körül, hogy kifejezze haragját Nancy Pelosi amerikai képviselőházi elnök e havi tajpeji látogatása miatt.

Az Egyesült Államok de facto tajpeji nagykövetsége közölte, hogy a delegációt Ed Markey szenátor vezeti, akit négy másik törvényhozó is elkísér az indo-csendes-óceáni térségben tett nagyobb látogatás részeként.

A tajvani elnöki hivatal közölte, hogy a csoport hétfő reggel találkozik Tsai-val.

„Különösen olyan időszakban, amikor Kína hadgyakorlatokkal növeli a feszültséget a Tajvani-szorosban és a térségben, Markey a Tajvanra látogató delegáció élén ismét demonstrálja az Egyesült Államok Kongresszusának határozott támogatását Tajvan mellett” – áll a közleményben.

A tajvani külügyminisztérium képeket tett közzé a Tajpej belvárosi Songshan repülőterén találkozó négyes csoportról, akik az amerikai légierő szállítógépén érkeztek, míg Markey a Taoyuan nemzetközi repülőtérre érkezett.

„A delegáció találkozik magas rangú tajvani vezetőkkel, hogy megvitassák az Egyesült Államok és Tajvan közötti kapcsolatokat, a regionális biztonságot, a kereskedelmet és a befektetéseket, a globális ellátási láncokat, az éghajlatváltozást és más jelentős, kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdéseket” – közölte a de facto amerikai nagykövetség.

Miközben Kína Tajvan körüli gyakorlatai befejeződtek, továbbra is aktív katonai tevékenységet folytat. A tajvani védelmi minisztérium vasárnap közölte, hogy 22 kínai repülőgépet és hat haditengerészeti hajót észlelt a Tajvani-szorosban és környékén.

Eddig a hír. Amit pedig tudni kell, hogy ezt az egészet pontosan tudjuk értelmezni:

  • 1949-ban a Kínai Népköztársaság kikiáltása idején körülbelül 2 millió ember, többségükben katonák, Kuomintang tagok és a szellemi- és üzleti elit tagjai elmenekültek a kontinentális Kínából és nagy részük Tajvanra menekült. A Kuomintang-kormányzat ezen kívül magával vitte a teljes nemzetközi valutatartalékot és a nemzeti aranykészletet is.
  • A Kuomintang a múlt század ’90-es éveiig egypártrendszert működtetett – ugyanúgy, mint a népi Kína.
  • Egy ország – két rendszer: a ’80-as években Teng Hsziao-ping javaslata, ami annyit tesz, hogy Hongkong, Makaó és Tajvan megőriznék saját kapitalista gazdasági és politikai rendszerüket, míg Kína többi részén a sajátos kínai szocialista rendszert alkalmazzák. Tajvan visszautasította a javaslatot.
  • A hidegháborús politikai helyzet okán 1971-ben az ENSZ, az Amerikai Egyesült Államok és a nyugati országok többsége megszakított minden kapcsolatot a Kínai Köztársasággal, és a Kínai Népköztársaságot ismerte el legitim államnak, ami súlyos presztízsveszteséget okozott az államnak – azóta a népi Kína képviseli Tajvant az ENSZ-ben.
  • Miután 2007-ben Tajvan legtekintélyesebb (!!!) diplomáciai szövetségese Costa Rica megszakította a diplomáciai kapcsolatot Tajvannal (nagyjából csak ez a kicsiny, alig ötmilliós, akkoriban szegény ország ismerte el Tajvan szuverenitását…) határozatot fogadott el, amely egy új alkotmány bevezetéséről, a Kínától való függetlenségről és az állam hivatalos nevének Tajvanra való módosításáról szólt.

A hír szerint Kína agresszor, ezért van szükség az amerikai támogatásra. A tények pedig azt mutatják, hogy az Egyesült Államok (és általában a Nyugat) csak annyit tesz, hogy mindenkori érdekének megfelelően játssza ki egymás ellen a népi Kínát és Tajvant.

Most – miután Tajvan a világvezető chip-gyártó nagyhatalom – és Kína veszélyezteti az Egyesült Államok gazdasági, katonai hegemóniáját – Tajvant támogatják, míg korábban – miután Kína meghirdette a nyitás politikáját, és Moszkva ellen fel lehetett használni, valamint olcsó munkaerőt jelentett… – a Nyugat Kína mellett állt.

Ilyen egyszerű ez, nem kell túl sokat beleképzelni a látogatásokba; nincs itt szó valójában demokráciáról, meg katonai fenyegetettségről, sokkal inkább érdekérvényesítésről!

Ajánlott Cikkek