Ami a Nyugati pályaudvar történetéből kimaradt…
Azt nem tudjuk, hogy mi az oka, de a mai források mintha elfeledkeztek volna a Nyugati pályaudvar történetének egy fontos fejezetéről! Az általunk ismert források – beleértve a MÁV pályaudvarok történetét bemutató írásokat honlapjukon – ugyanis kihagynak egy olyan nem is rövid időszakot, amikor a pályaudvar sokkal nagyobb volt, a vágányok száma jelentősen meghaladta a mai szintet.
Borítóképen: A Nyugati pályaudvar a Ferdinánd hídról még a Kossuth Ferenc-féle bővítés előtt
A Nyugati-posta (hivatalosan Budapest 62 posta), a pályaudvarral szomszédos épület történetéről szóló írások is csak annyit említenek, hogy „egy időben valóban az épületig futottak a vágányok, hogy a munka minél gyorsabban folyhasson a postán”, de azt már nem, hogy ezek a vágányok közel sem csak a posta forgalmát szolgálták!
A fent látható két kép közül a bal oldali mutatja azt az állapotot, amikor a Nyugati pályaudvar épületét megépítették, és már volt némi bővítés is. Az alábbi képen pedig az látható, hogy a ma ismert Nyugati pályaudvar elődje, az Indóház bizony az akkor már tervbe vett Teréz körutat (akkor még Vas utca) pontosan ketté vágta…
A vasút indulásáról, az Indóház áthelyezéséről és a körút kialakításáról alábbi cikkünkben írtunk:
Az 1877 október 28.-án megnyitott új pályaudvar még az Indóház nevet viselte, a Nyugati pályaudvar nevet csak 1891-ben nyerte el – összefüggésben az Osztrák-Magyar Államvaspálya Társaság (OMÁV) államosításával, mikoris a MÁV tulajdonába került. Ez akkoriban egy igen fontos és nagy lépés volt az egységes államvasúti rendszer kiépítésében. Ez könnyen belátható az OMÁV vonalait bemutató térképről:
A fenti térképeken jól láthatók voltak azok az átépítések és bővítések, amelyek korábban történtek, és legalább említésre is kerülnek a mai forrásokban, viszont arról már kevesebb szó esik, hogy a pályaudvaron a mai ismert Nyugati-posta előtt is volt postai kiszolgálás – csak éppen akkor még az 1877-ben átadott épületben!
A fenti két kép egyrészt arról árulkodik, hogy az 1910-ben Goszleth Béla MÁV-mérnök tervei alapján épített, majd 1915-ben bővített Nyugati-postához (alsó nyíl a jobb oldali képen) ma már nem vezetnek vágányok.
Történetünk szempontjából azonban fontosabb, hogy a korábbi postahivatal (mindkét térképen azonosan jelölve, a felső nyilakkal) a pályaudvar épületében volt!
Ez az épületrész ma is megvan, és még vágányok is vezetnek ide, holott ez akkoriban, amikor postaként funkcionált, nem így volt, hiszen postavonatok a pályaudvar legközelebbi vágányára futottak be.
A Nyugati-posta megépítése tehát azért vált szükségessé, mert a pályaudvari posta megszűnt!
Azért rondítottuk el a szép régi képet, mert fontos tisztázni, hogy nem a másik, a körúthoz közelebb elhelyezett épületről van szó, amiben ma egy gyorsétterem-lánc egysége működik! Eredetileg talán ez az épület volt az uralkodó fogadótere (több forrás utal rá, de aztán az uralkodó a másik oldalon kapott impozáns tereket!), de az tény, hogy 1895-ben itt nyílt meg!
Korábban a pályaudvar főbejáratával szemben lévő épületben (amit a második világháború után elbontottak) működő Schuster-féle sörcsarnok költözött ide.
De vissza a postához! A pályaudvar épületébe integrált posta talán szűkös lehetett, de az elsődleges oka az volt a postai funkciók áthelyezésének, hogy maga a pályaudvar is szűkössé vált. Erről akkoriban így írtak:
„De az új pályaházat, amelynek a maga idejében csodájára jártak az emberek, ép úgy nem kerülte el az időjárása, mint elődjét. Már évek óta panaszkodnak az utasok és évek óta érzik a vasutasok, hogy az egyre növekvő igényeknek nem felel meg a nyugati pályaudvar. Szűk lett.”
A problémára keresték a megoldást, és Kossuth Ferenc – aki akkoriban, 1906 és 1910 között a Wekerle-kormány kereskedelmi minisztere volt – meg is találta!
Hogy tényleg igen súlyos volt a helyzet, azt már önmagában az is jelzi, hogy kormányzati szinten foglalkoztak az üggyel. de a korabeli sajtó azt írta, hogy akkoriban már nem csak egyszerűen a kényelmetlenséget akarták megszüntetni, hanem a zsúfoltság, a sűrűn induló vonatok már olyan biztonsági kockázatot jelentettek, ami miatt a probléma megoldása nem tűrt halasztást!
És a megoldás, ahogy akkoriban leírták:
„A szomszédos forgalom részére új perronok készülnek új vágányokkal, amelyeken a mostani postaépületből kiindulva a Ferdinánd-híd felé sorakoznak majd az induló helyi vonatok. A postaépület ezután váróteremnek, a fedett udvar pedig csarnoknak szolgál majd és a zsolnai vonatra várakozó tót atyafiak a jövőben alighanem itt térnek pihenőre, nem az indulási oldal perronját elzáró vasrács mögött.”
Nos, a Nyugati-posta építése, és a Nyugati pályaudvar történetéből ez bővítés mostanság mintha feledésbe ment volt, így aztán úgy gondoltuk, hogy érdemes újra beemelni a köztudatba.
Mára teljesen megváltozott a helyzet, és azt talán a Ferdinánd hídról lehet a leginkább felfedezni. Az 1910-ben felépített Nyugati-posta irányába kiépített vágányok eltűntek…:
De a Kossuth Ferenc által kitalált bővítés helyén ma is futnak sínpárok!
