Hírek

Ami fegyverrel nem ment, menni fog iskolaépítéssel?

Az iraki háború 2003-ban kezdődött, amikor az Egyesült Államok által irányított katonai koalíció által Irakba indított invázióval, amely megdöntötte Szaddám Huszein kormányát és kaotikus helyzetet idézett elő az országban. A Bush-kormányzat a háború indokolását elsősorban arra az állításra alapozta, hogy Irak, (amelyet az USA az 1990–1991 Öbölháború óta ellenségnek tekintett), állítólag tömegpusztító fegyverekkel rendelkezik, és hogy az iraki kormány fenyegetést jelent az Egyesült Államok és szövetségesei számára. Irakban most Kína próbálkozik, de teljesen más megközelítést alkalmaz.

Borítóképen: Adil Abd al-Mahdi miniszterelnök 2019 szeptember 19-én Kínában a Selyemútról egyeztetett (forrás: integrityuk.org)

Fontos megjegyezni, hogy merőben más a helyzet, ugyanakkor az iraki háború megindításáról szóló brit nyomozás eredményeképpen megjelent Chilcot-jelentés – melyet 2016-ban tettek közzé – arra a következtetésre jutott, hogy szükség lehetett katonai fellépésre, ám akkor nem ez volt a legvégső lehetőség, és hogy az Egyesült Államok által indított invázió Irakot sújtó következményeit alábecsülte. Magyarul; az Egyesült Államok „tévesen ítélte meg” a helyzetet.

Hassan Mejaham, az iraki lakásügyi minisztérium tisztviselője szerint Iraknak 8.000 iskolára lenne szüksége, hiszen a 40 millió lakosú Irakban 3,2 millió iskoláskorú gyerek nem jár iskolába!

Kína segít ezen – persze nem önzetlenül. De a jó üzlet az, amin mindkét fél nyer, márpedig Kínának van kapacitása az építőiparban, van pénze a beruházásokra, Irak pedig jelentős olajkitermelő még úgy is, hogy az USA támadása idején Szaddam Husszein berobbantotta a kutakat (amit meg nem, azt az amerikai-brit erők bombázták le…).

„A Power China 679 iskola, míg a Sinotech 321 iskola építését vállalta el. Az iskolák építését két éven belül kell befejezni, az elsőt egy évvel a munka megkezdése után adják át.”

Erről szintén Mejaham számolt be.

Kína olajat kap cserébe, így mindenki jól jár. Sőt, ezúttal még a Vilgágbank is egyetérthet, hiszen – mint figyelmeztet – az amúgy is alacsony iskolázottságot tovább rontja a koronavírus-járvány, ezért nemzetközi befektetéseket sürget az ágazatban.  

Kíváncsian várjuk, hogy ez az együttműködés hogyan alakul a jövőben, mert nekünk sem mindegy, hogy azokban az országok, amelyek nem igazán stabilak manapság, milyen életkörülményeket biztosítanak polgáraiknak (ebben az iskoláknak nagy szerepe van!), mert javarészt a rossz körülmények okán kelnek útra Európa felé azok, akik kilátástalannak ítélik helyzetüket.

Ajánlott Cikkek