Amikor a korbácsot pénzre cserélték: az MNB épülete
Alpár Ignác József (születési nevén Schöckl Ignác József) Pesten született 1855. január 17.-én. Nagy utazó vált belőle, sok tanulmányúton járt, és az egyik ilyen út alkalmával megbetegedett, napra pontosan 95 éve 1928. április 27.-én Zürchben érte a halál. A magyar műépítész, egyetemi tanár, a századforduló eklektikus építészetének egyik vezéralakja volt.
Borítóképen: Az MNB épülete
Abban az időben többféle művészeti irányzat is hatott a magyarországi építészetben, hiszen az akadémikus jellegű historikus irányzat – melyet éppen Alpár képviselt -, de mellette már jelentkezett a nemzeti stílus, a magyar szecesszió, melynek legkiválóbb alakja Lechner Ödön volt.
A két irányzat egyszerre, egymás mellett élt és virágzott, tehát itt nem igazán a régi és új harcáról volt szó, hanem látásmódokról és irányzatokról.
Korábbi cikkünkben megemlékeztünk arról a ma már – szerencsére! – nem látható épületről, ami az elnyomás megtestesítője volt, ami kaszárnyaszerű egyszerűségével, és hatalmas méreteivel a bécsi udvar uralmát volt hivatott megjeleníteni, és persze a falak közt történt egy s más…:
Amikor végre eltakarították ezt a ronda, és jelentésében is szörnyű épületet, nem akarták az egész területet beépíteni, hagytak egy teret, ami köré viszont impozáns épületeket terveztek. Mi most két ilyet fogunk bemutatni, mindkettő Alpár Ignác tervező keze munkáját dicséri, és mindkét épület történelmi jelentőséggel bír!
Talán a Tőzsdepalota kevesebbek számára ismerős, de ha azt írjuk, hogy MTV-székház, talán már többeknek ugrik be, hogy melyik épületről van szó. Sajnos az épület az utóbbi jó pár tíz évben csak 2006-ban kapott nagyobb nyilvánosságot… Az akkori eseményekkel nem foglalkozunk ebben a cikkben, de a lényeg, hogy az épület sokáig a Magyar Televíziónak adott otthont.
De eredetileg nem ez volt a funkciója! Előbb azonban egy másik épületet is meg kell említenünk! Ez nem más, mint az MNB (Magyar Nemzeti Bank) épülete, ami eredeti funkcióját tekintve is bankszékházként funkcionált, miután Osztrák–Magyar Bank budapesti főintézetének székházaként létesült.
Igen, ez a közös jegybank volt, de a trianoni békeszerződés 189. cikkelye Magyarországnak, a saint-germain-en-laye-i békeszerződés pedig Ausztriának előírta, hogy a szerződés aláírását követő napon meg kell kezdeni az Osztrák–Magyar Bank felszámolási műveleteit. E rendelkezéseknek Magyarország 1921. augusztus 1-jén, a Magyar Királyi Állami Jegyintézet megalapításával tett eleget.
1922 nyarára az ország gazdasága olyan állapotba került, hogy elengedhetetlenné vált a szanálás, amihez a Népszövetség csak úgy biztosított támogatást, ha új központi bank alakul. Ennek megfelelően hozták meg az 1924. évi V. törvényt, amely április 26-án lépett hatályba.
Ezzel megalakulta Magyar Nemzeti Bank, ami azóta is abban a házban működik, ahol megkezdte működését!
De vissza az időben, az építés korába! A közös jegybank bank 1900 nyarán írta ki zártkörű pályázatát, amelyre nyolc-nyolc neves magyar és osztrák építészt hívtak meg. 1901. május 10–12-én tartott ülésén a zsűri (két magyar és két osztrák építész) az első díjat egyhangúlag Alpár Ignácnak ítélte.
Az építkezés 1902 tavaszán kezdődött és 1905 tavaszán fejeződött be, az épület az előirányzott hárommillióhoz képest négy és fél millió koronába került. Monumentális, palotahomlokzatú épület készült, gazdag külső és főleg belső díszítéssel. Ez utóbbiak közül kiemelkedőek Róth Miksa színes üvegablakai, amelyek a főlépcsőházat ékesítik.
A bankszékház Bank utcai és Szabadság téri főhomlokzata aszimmetrikus. A Szabadság tér felé forduló homlokzat díszítésben gazdagabb, ezzel harmonizál a tér túloldalán található Tőzsdepalotával.
Az épület homlokzatát Senyei Károly szobrászművész díszítette. A reliefek a következő jeleneteket rögzítik: ércolvasztás és nemesfémrudak öntése, pénzverés, papírpénzek metszése és sajtolása, papírpénzek rajzolása és jelzése, művészetek, tudomány és ötvösművészet, állattenyésztés-földművelés és ipar, föníciai-egyiptomi-arab-zsidó kereskedelem, középkori bank és ércbányászat.
A főbejárat felett látható erkélyt Tóth István kőszobrai őrzik. A bank épületének mellvédjein két jelentős alkotás emelkedik ki. A nyugati és a déli homlokzat sarkán a Magyar Nemzeti Bank jelképe helyezkedik el, a szoborcsoport Róna József műve. A Szabadság téri mellvéden álló szobrokat és címert Markup Béla készítette.
A Tőzsdepalota építése sem késlekedett sokáig, hiszen ahol van központi bank, és vannak kereskedelmi bankok, a vállalkozások fejlődnek, amihez viszont hitelre van szükségük, ott megjelenik a tőzsde is, ahol pedig a cégek részvényeivel, kötvényeivel, na meg magával a pénzzel lehet kereskedni.
És ehhez persze komoly épület kell! A Budapesti Áru- és Értéktőzsde Tanácsa 1899 májusában hirdette meg tervpályázatát, melyen csak hazai építészek vehettek részt, de a bíráló bizottságban — melynek tagja volt Schulek Frigyes is — a bécsi művészeti akadémia tanára, Paul von Wallet is helyet kapott.
Az I. díjat a „Work I.” jeligéjű tervnek, a II. díjat a „Mátyás” jeligéjű tervnek ítélték oda. A jeligés borítékok felnyitásakor vált ismertté, hogy mindkét tervnek Alpár Ignác a szerzője.
A kivitel alapjául szolgáló terveknél az épület méreteivel arányos nagyvonalú bejáratot tervezett Alpár. Ez meghaladta a városrendezési tervben, az épület konkrét ismeretének hiányában elképzelt kiugrást.
Nem kevesebb, mint két évig folyt a hatóságokkal a vita a kiugrás mértékéről, azután 1902 októberében megkezdődött az építkezés.
Alpár az épület terveinek elkészítésénél több, Európa más hasonló rendeltetésű épületeihez képest újszerű megoldást alkalmazott. Az egyik ilyen, hogy különválasztotta az árutőzsde és az értéktőzsde termeit. Az előbbit, mely egyenletes és káprázatmentes világítást igényel, magas ablakokkal alakította ki, és az épület északi oldalára helyezte. A másik az, hogy a nagytermeket az első emeletre helyezte, így mód nyílt arra, hogy a földszinten üzlethelyiségek legyenek, melyeknek bére hozzájárul az üzemeltetés költségeihez.
Az épület méreteit jellemzi, hogy a főbejárat 16 m magas oszlopainak feje 7,2 m3, súlya pedig 173 g, és két darabból készítve került beemelésre.
Így épült be tehát a tér, így lett a fizikai elnyomást megtestesítő épület helyén pénzügyi központ. Persze vannak, akik ezt csak egyfajta váltásként értékelik – mondván, hogy az idegenek hatalma helyett a pénz hatalma vette át a szerepet -, de mi ezzel nem kívánunk foglalkozni, szempontunkból a lényeg az, hogy kialakult egy homokpusztán emelt ronda épület helyén a mai Budapest belvárosának egy része, a pénzügyi központ.
