Amikor a körvasút a Markó utcáig ért – iparkolosszus Észak-Pesten
Ma már nehezen hihető, hogy a ma belvárosi területnek számító Markó utcát elhagyva majdnem a Szalay utcái ért a Körvasút. Ahogy az sem kézenfekvő, hogy az 1896-ban átadott Újpest vasúti híd, pontosabban az ezzel létrejövő Budapest-Esztergom vasútvonal csatlakozott bele a körvasútba, és nem fordítva, mint ahogy azt ma gondolnánk!
Borítóképen: Az Újpesti rakpart a Margit híd felől nézve, 1900 (forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei)
Ennek szemléltetésre mindjárt hozunk is egy képest, amin az látható, hogy az 1892-ben épített Körvasút az Angyalföldi állomás előtt „ért össze”, azaz a körvasút egy íve utáni egyenes szakaszon futott egymás mellett a Körvasút, valamint a hozzá igazodó Budapest-Esztergom vonal sínpárja. Kiválóan mutatja, hogy ez utóbbi vonalvezetése illeszkedett a másikhoz, ugyanis, ha nem lett volna meg a körvasút, minden bizonnyal nem építenek még egy ívet az Újpesti vasúti híd utáni szakaszba, mikor átértek a pesti oldalra:
És itt bizony egy komolyabb megfejtés következik, ugyanis a Körvasút, annak az Angyalföldi állomástól a Markó utcáig megépített része úgy igazán ekkor nyert értelmet!
Kezdjük az elején! 1891-ben megépült az Almásfüzitő-Esztergom vonal, ami immár összekötötte Esztergomot a mai 1-es vonallal, de sokkal fontosabb volt, hogy érintette a Dorogi-medencét, ahol akkoriban már igen jelentős volt a 18. században indult szénkitermelés. A teljes hosszon 1884-től üzemelő Budapest-Bécs vonalba (1-es vonal) történő bekötés azt célozta, hogy a Dorogi-medencében kitermelt szenet eljuttassák a fővárosba.
A mai 1-es vonal azonban sokkal inkább a Budapest-Bécs összeköttetést szolgálta, így más megoldást kellett találni!
A megoldásra pedig egy HÉV jelentkezett, ugyanis eredetileg a Kenyérmező (ma: Esztergom-kertváros)-Budapest vonal megépítésére a Budapest-Esztergom-Füzitői helyi érdekű Vasút Rt. jelentkezett. Ilyen formán tehát a vonal kiépítése még nem a MÁV-hoz kötődött, de 1895-re vonal még csak Óbudáig épült meg, mivel az Újpesti vasúti hidat csak a következő évre építették meg. Az esztergomi HÉV 1931-ben, a nagy gazdasági világválság idején került a MÁV tulajdonába.
Miért éppen akkor? Nos, itt következik a második nagy megfejtés, ugyanis Dorogi-medence szenére igen komoly ipar épült ki!
Az építés idején ugyan igen komoly érv volt a beruházás mellett a lakossági igények kielégítése, de az idők során egyre több ipari vállalkozás is a dorogi szenet használta. És ezen a ponton ér össze a Körvasút, és a Budapest-Esztergom (Almásfüzitő) vasútvonal története! Ehhez elég egy térkép, ás máris feltárul az a ma már hihetetlen ipari komplexum, ami a Duna balpartján épült ki egészen a mai Szent István körút (akkoriban: Lipót körút) két oldalától Újpestig, ami akkoriban még bőven önálló település volt.
Délről, azaz a Markó utcától kezdjük! A Szemere utcában húzódó vonalon a Markó utcáig csak kitoltak a szerelvények, hogy aztán innen a következő gyárakat érje el az iparvágány:
- Első Budapesti Gőzmalmi Rt. a Szemere utca két oldalán, a Klotild (ma: Stollár Béla) utca és a Balaton utca között,
- Hengermalom Rt. az Első Budapesti Gőzmalmi Rt.-től a Duna irányába, a Honvéd utca túloldalán,
- Hagenmacher-féle Gőzmalom, a Lipót (ma: Szent István) körút, és a Szemere utca sarkán.
És itt álljunk meg egy pillanatra! Mert bizony volt idő, amikor a mai Szent István körúton vasúti szerelvények haladtak át, hogy a Szemere utcából a körúton keresztül a Csáky (ma: Hegedűs Gyula) utcába folytassák útjukat! A Nagykörúton belüli malmok forgalma a vártnál kisebb volt, és útját állták a Belváros kiépítésének, így 1898-ban a Lipót körúti csatlakozást elbontották, de hat évig igenis fennált, hogy a körutat vasút keresztezte!
A mai Újlipótvárosban aztán igen érdekes nyomvonalat látunk. A mai Radnóti Miklós utcáig a Csáky (ma: Hegedűs Gyula) utcában haladt a sínpár, azonban az akkor Pannónia utcán – melynek északi vége a Kárpát utcába (!!!) torkollott – lekanyarodott a Duna felé, hogy a mai Kárpát utcán haladjon tovább. Hogyan lehetséges ez? Nos, ez a terület 1895-ben a mai Radnóti Miklós utcától észak felé teljesen beépítetlen volt! De ipari létesítmények azért voltak! És itt megyünk tovább a Körvasút által kiszolgált vállalatok sorában:
- A mai Pozsonyi út (akkor Felső rakpart) és a Garam utca sarkán volt az Erzsébet gőzmalom,
- Mellette a Bessenyey utca túloldalán a Viktória gőzmalom,
- Itt egy újabb kanyarulatok után a pálya a Pannónia utcán folytatódott, ahol a Révész és a Dráva utca közötti szakaszon volt megtalálható az Első Magyar Szeszfinomító Gyár.
És itt újabb megálló – pontosabban pályaudvar! – következett, méghozzá a Budapesti körvasút Lipótvárosi állomás (közismertebben, későbbi nevén: Vizafogó teherpályaudvar). Ennek még ma is van nyoma, ugyanis az állomásépület mind a mai napig ott áll a modern irodaházak között, és a kevésbé modern, de jóval fiatalabb panelházak között:
A pályaudvar után ma az Árpád híd felhajtója található, ami akkoriban még tervben sem volt – először 1903-ban vetették fel megépítését, de csak 1950-re épült meg, mai méreteit pedig csak 1983-ra érte el… -, de a későbbiekben a felhajtó alatt is átvezették a síneket, ma pedig autós forgalom zajlik az átjáróban. Innen a Rákos patakon épített hídon haladt tovább a Körvasút, a mai Cserhalom utca nyomvonalával párhuzamosan. Ennek érdekessége az, hogy a pálya helye mind a mai napig megvan, az nem került – eddig – beépítésre! Íme:
- Itt következett a Láng Gépgyár, a Rákos patak déli oldala és a Váci út által határolt területen,
- Az Első Magyar Csavargyár Rt, a mai Csavargyár utca és a Váci út sarkán,
- A Wageman és Seybel Vagyészeti Gyár (a későbbi Fertőtlenítő Intézet, ma az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete) a Meder utca és a Váci út sarkán,
- Danubius Hajó- és Gépgyár az Újpesti öböl déli része és a vasút között,
- Juta gyár, a mai Váci úti TESCO Extra parkolójának helyén, ahol már ívben kanyarodott a körvasút a dél-északi iránytól nyugat-keleti irányban.
- És persze az újpesti gyárak, amelyek ekkor olyan fejlődésen mentek keresztül, hogy Újpestet csak Kis-Amerikának nevezték!
Innen a körvasút egyrészt Rákos rendező irányába ágazott ki, illetve Rákospalota irányába haladt. Innen már ismerős lehet a történet, mert hozzávetőleg mai is olyan kialakítást láthatunk, mint akkortájt.
Ami kimaradt – mert a gyár csak 1910-ben épült meg -, de szintén a szénre épült az óbudai Gázgyár is.
És kimarad még rengeteg olyan vállalkozás, ami kisebb volt, de létszükséglete volt a szén. Fontos, hogy lássuk: a szén akkoriban igen fontos volt, és annak, hogy éppen a Váci út mentén és Újpesten alakult ki egy nagy ipari centrum, az volt az oka, hogy itt érkezett be Dorogról a szén, az energia akkori, szinte egyedüli forrása!
