Amikor a szekér legyőzte a vasutat és az automobilt…
Magyarországon a gazdasági világválság igen elhúzódó volt, és bár a válság 1929-ben pattant ki, a hazai gazdaság 1933-34-ben érte el a mélypontot… Addig pedig folyamatos lejtmenet jellemezte. Ezt eddig is tudtuk, de egy véletlenül elénk kerülő hirdetés rávilágított a mindennapok valóságára is: ahogy a gazdaság sorvadozott, úgy sok gazdasági ág egyenesen visszafejlődött…
Borítóképen: Egy 1938-as hirdetés
A szükség nagy úr, és a szűkös idők mindig olyan megoldásokat szülnek, amelyeknek nem igazán lenne létjogosultsága egy jól működő gazdaságban! De nézzük sorban! A ’20-as években a magyar gazdaság vállalati szinten egész jól alkalmazkodott a megváltozott helyzethez, de a győztes hatalmak kereskedelmi- és gazdasági regulái igen komoly zavarokat okoztak az állami költségvetés szintjén.
A korona fékeveszett inflációja, valamint az államháztartás méretes hiánya és a külkereskedelmi mérleg méretes hiánya oda vezetett, hogy az állam egyre inkább szorított a nadrágszíjon; ahol kiadásokat tudott visszavágni, ott bizony jelentősen vágtak, közben pedig ahonnan adóra, vagy más bevételre volt kilátás, ott vastagon fogott a ceruza…
Ennek lett (egyik) áldozata a hazai gépjárműállomány is, hiszen az adók miatt igen drága lett az automobilok beszerzése és üzemeltetése, az állami kézben lévő MÁV pedig egyre emelte szállítmányozási díjait. Ekkor jött el – újra! – egy kor, ami a lovaskocsik reneszánszát hozta el! Pedig akkor már igen sokféle terméket kínált a magyar ipar:
Egy idő után persze rájöttek az ország vezetői, hogy nem feltétlenül járnak jó nyomon, a hazai ipar védelme érdekében is fel kell lépni, nem csak az adókat kell növelni, mert ha továbbra is maradnak a magas adók, akkor egyszer nem lesz, aki befizesse az adót, mert a vállalatok csődöt jelentenek, a munkavállalók pedig munkanélkülivé válnak…
Ez már az iparvédelem ideje volt, hiszen már 1929-ben rájöttek, hogy a hazai ipart kell fejleszteni ahhoz, hogy az ország gazdasági stabilitása helyreálljon. A házi feladatot megoldották, de azzal már nem tudtak mit kezdeni, ami a világban zajlott; kitört a gazdasági világválság!
Az autókra kivetett adóknál tehát minden maradt a régiben, a hazai ipar védelme okán pedig a külföldi gyártmányú automobilokat gazdasági felhasználásra egész egyszerűen nem értem meg megvásárolni, a hazai gyártmányok árait pedig a tetemes vámmal sújtott import-árakhoz igazították a hazai gyártók. És még így is volt, amit még ekkor sem érte meg itthon gyártani:
Így múlt ki a még meg sem született első 250-es WM, és így érünk el történetünk főszereplőjéhez! Nézzük, az EMAG még az 1938-as Mezőgazdasági Kiállításon is egy érdekes termékkel jelent meg, ami nem más, mint a…
Görgőscsapágyas jármű!
Micsoda? Görgőscsapágyakat akkor már minden járművön alkalmaztak! Igen, de ebben az esetben a jármű nem egy motorral hajtott szerkezet, íme:
„Az Első Magyar Gazdasági Gépgyárúj cikke az »EMAG« görgőscsapágyas, Emergé gazdaabroncsos kerekű kocsi. Alkalmazása munkát és időt takarít meg, miután a kúpgörgős-csapágyak a tengelysurlódást csökkentik, a rugalmas abroncs következtében pedig az ellenállás kisebb. Az EMAG-kocsik 3—6 tonna hordképességig 4 normál típusban, levehető és lehajtható oldalfalakkal készülnek.”
És ez a termék nem volt ám újdonság! A gazdasági válságot azért említettük, mert bizony az szülte a fenti EMAG terméket is…. Íme egy végtelenül egyszerű indok 1934-ből, amiért a fogatos áruszállítás ismét teret nyert:
Ami vasúton 240 pengő, szekéren 92 pengő 50 fillér!
Hogy is van ez? Nos, a teherautóval végzett fuvar még a vasútnál is drágább volt, de a vasúti szállítás esetében is figyelembe kell venni, hogy ha kifejezetten gépesített szállításban gondolkodunk, akkor a háztól-házig történő szállításban bizony a teherautót is igénybe kell venni. Márpedig akkoriban az volt a leosztás – már csak a rossz útviszonyok és a teherautók igen gyér száma miatt is… -, hogy a nagyobb távolság a vasúté, a rá- illetve elhordás kisebb távolságon jelentkező feladatát pedig a teherautó végzi – ha egyáltalán van…
De nézzük, mit írtak a lapok akkoriban! A szekér bizony nem csak a teherautó, hanem a vasút szerepét is átvette:
„… a lovas szekér kezd napról-napra nagyobb szerepet játszani az árufuvarozásban, még igen nagy távolságokra is. <…> A mezőgazdaságban már régóta megfigyelhető folyamat a visszatérés a drága üzemanyagokkal dolgozó traktortól és a gőzekétől az igás marháig; úgy látszik ez a folyamat most már a fuvarozás terén is nagy arányokban megindult.”
Az akkori adatok szerint csak Hódmezővásárhelyen például 132 fuvaros folytatott helyközi szekérfuvarozást, közülük pedig 40 (!) tartott fenn rendszeres járatot Budapest és Hódmezővásárhely között!
Nos, a fentiek alapján talán el tudjuk képzelni, hogy milyen pusztítást végzett a gazdaságban az a válság, ami nem nálunk pattant ki, mégis minket is tönkretett…