Amikor az ember ellopta a napot az égről – Teller Ede

Teller Ede, mint a hidrogénbomba atyja vált ismertté. A „marslakók” egyike, ugyanis azon magyar tudósok közé tartozott, akiket Szilárd Leó illetett ezzel a névvel. Amikor Szilárdtól azt kérdezték, hogy miért nincs bizonyíték a Földön túli intelligens életre, így válaszolt: „Már itt vannak közöttünk, csak magyarnak mondják magukat”. Más források szerint Enrico Fermi az elnevezés kitalálója, de mi most maradjunk a tényeknél a városi legendák helyett.

Borítóképen: Telller Ede

Bár Robert Oppenheimer, a Manhattan Project vezetője mély depresszióba esett, amikor élő valóságában szembesült az atombomba papíron egyébként pontosan kiszámított hatásával, mégis ezeknek a marslakóknak köszönhetjük az atomerőműveket, és ami talán még fontosabb, a fúziós erőművet is, ami – ha sikerült megalkotni – megoldja a világ összes energetikai problémáját!

És ez éppen Teller Ede érdeme, aki a hidrogénbomba megalkotásával bizonyította, hogy a fúziós energia legalább olyan hatékony, mint a maghasadásra épülő atomenergia. Csakhogy van egy igen fontos különbség! Abban az esetben, ha az atomerőmű „elszabadul” – mint például Csernobilban -, az beláthatatlan következményekkel jár, míg a fúziós erőmű egész egyszerűen leáll, minden további nélkül, a legnagyobb kár pedig az, hogy nem termel áramot!

De nézzük azt az életpályát, aminak csúcsát a fúziós energia felfedezése, és ennek az energiának a felszabadítása jelentette!

Teller 1908. január 15-én született Budapesten. Zsidó család gyermekeként látta meg a napvilágot, apja, Teller Miksa jó nevű ügyvéd volt. A tehetős szülők a négyéves Mellinger-féle elemi iskola elvégzése után mindenképpen elit gimnáziumba akarták beíratni csemetéjüket, de a Piarista Gimnáziumban kereszténynek kellett lenni a tanulónak, így végül a Magyar Királyi Tanárképzõ Intézet Gyakorló Főgymnasiuma (avagy; Mintagimnázium) tanulója lett.

Talán sokaknak nem jelent a név ma már semmit, ezért el kell mondani, hogy az iskolát kifejezetten a leendő középiskolai tanárok felkészítésére szánták, és az iskolának ma is helyet adó átadási ünnepségen Magyarország vallás- és közoktatásügyi minisztere, a Magyar Tudományos Akadémia 5. elnöke, Treffort Ágoston is részt vett. Halála után az utcát, ahol az iskola található, róla nevezték el, majd aztán az iskolát a Trefort utcai gimnázium, majd egyszerűen a Trefort névvel illették. Jellemző, hogy 1957-ben Ságvári Endre nevét kellett felvennie az intézménynek, az eredeti nevét pedig csak 1991-ben kaphatta vissza…

Miért fontos ez? Egyrészt azért, mert ma az iskola fenntartója az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), így a Trefortban félévente 100–130 tanárjelölt fordul meg, akikre vezető tanárok felügyelnek, másrészt pedig azért, mert az iskola színvonalát mi sem mutatja jobban, hogy innen került ki:

• Lord Balogh Tamás, a Lordok Háza tagja, neves közgazdász,
• Lord Káldor Miklós, a Lordok Háza tagja, neves közgazdász, a cambridge-i iskola alapítója, képviselője,
• Kármán Tódor, a szuperszonikus repülés atyja,
• Kürti Miklós, az alacsony hőmérséklet fizika kiválósága, a molekuláris gasztronómia megalapítója,
• Lax Péter, Wolf- és Abel-díjas magyar születésű amerikai matematikus,
• Polányi Mihály, fizikus, kémikus, filozófus.

És csak kiragadtunk pár nevet… De vissza Tellerhez, aki bár az Egyesül Államokba szerzett hírnevet, de Magyarországnak, magyarságának köszönhette, hogy mindezt képes volt elérni! Azt vallotta ugyanis, hogy tudományos sikereit annak köszönheti, hogy a magyar nyelv az anyanyelve, máskülönben „csak középszintű középiskolai tanár” lett volna belőle. Nyelvünk gyakran logikafejlesztő eszköznek bizonyul. Balázs Nándor fizikus – aki Einstein-nel, majd a Los Alamos Nemzeti Laboratóriumnak dolgozott, és nem mellesleg (!) tőrvívásban magyar bajnok! – is hasonló véleményen volt!

Bár Teller 1926. január 2-án engedélyt kapott rá, elhagyta az országot (egyes források szerint azért, mert azt hitte, hogy Németország mentesebb lesz az antiszemitizmustól (erre még visszatérünk!), ahol Karlsruhéban kémiát és matematikát tanult. Itt Hermann Mark professzortól megismerhette a kvantummechanikát, mint a fizika alapját, Arnold Sommerfeld mellett tanult, aki – többek között – a röntgensugárzás elméletének kidolgozásában vállalt úttörő szerepet. Innen egyenes út vezetett a kvantummechanika atyjához, Werner Heisenberg-hez.

Göttingában a Nobel-díjas James Franck tanársegédje lett, 1933-ban Pöschllel közösen kidolgozta a hajlítási mozgások leírására szolgáló Pöschl–Teller potenciálfüggvényt, hogy aztán Magyar Állami Ösztöndíjjal Rómában Enrico Fermi mellett dolgozzon. És akkor itt megállunk egy pillanatra, mert a magyar állami ösztöndíj, és az, hogy Teller rendszeresen hazalátogatott, azt mutatják, hogy nem üldözöttként hagyta el az országot, hanem egy olyan tudós elmeként, aki több lehetőséget látott a nagyvilágban! Esküvőjét is Budapesten tartotta, 1933-ban nőül vette Schütz-Harkányi Augusztát (Micit). Csak érdekességként; a házasság hallatán a Rockefeller-alapítvány megszakította vele a kapcsolatot (azaz megszüntette a támogatását!), mert azt mondák; „Nem fogunk nászutat szponzorálni!”

A „kevésbé antiszemita” Németországból 1934-ben a Zsidó Kimenekítő Tanács segítségével sikerült távoznia, George Gamow (George Anthony Gamow, eredetileg Георгий Антонович Гамов, Odesszában született fizikus) hívására az Amerikai Egyesült Államokba emigrált – egy rövid angliai kitérő után -, ott pedig a George Washington Egyetemen tanított.

A történet innentől kezdve ismert, nem is részletezzük különösebben; elindul a Manhattan Project. Az eredmény egyrész Hiroshima és Nagasaki, másrészt pedig az atomerőművi energiatermelés. Az előbbi szörnyűségét nem menti fel utóbbi nagyszerűsége, de Teller tovább ment az úton!

1945-ben tagja, 1947-től elnöke a Reaktorbiztonsági Bizottságnak, és miután felismerte az urán-grafit-víz típusú reaktorok veszélyforrását (pozitív üregtényező), sikerült leállíttatnia az USA-ban az olyan grafitos reaktorok működtetését, mint amilyen például később a csernobili erőmű lett. (Csernobilban többek között a pozitív üregtényező vezetett a katasztrófához.) De ez csak az egyik ajándéka volt azemberiségnek, a másik a H-bomba, azaz a hidrogénbomba volt! Bármilyen furcsa is ezt állítani…

Fontos tudni, hogy nem csak Oppenheimer lett depressziós, az 1945-ben a Hirosimára ledobott atombomba megrendítette a Los Alamos-i tudósok többségét, így félbeszakították a hidrogénbomba kifejlesztésére irányuló kutatásaikat. Igen ám, de 1949-ben a Szovjetunió végrehajtotta első kísérleti atomrobbantását, így Truman elnök elrendeli a termonukleáris kutatások folytatását és a hidrogénbomba kifejlesztését.

Los Alamosban immáron Teller Ede vezetésével indul meg újra a kutatómunka.

int fentebb írtuk, Gamow és Teller munkásságának eredményeként elméletileg már tudott dolog volt, hogy ha két könnyű atommag egyesül egy nagyobb atommaggá, igen nagy mennyiségű energia szabadul fel. Az úgynevezett magfúzió természetesen nem emberi találmány: hosszú milliárd évek óta a világegyetem legfőbb energiaforrása. A csillagok, így a Nap központjában adottak azok a feltételek (nagy nyomás, magas hőmérséklet), amelyek között az ilyen típusú magreakciók végbemennek és energiát termelnek.

A magas hőmérsékletre és a nagy nyomásra pedig azért van szükség, mert az ütköző atommagok csak így tudják legyőzni a közöttük fellépő elektromos taszítóerőt. A Földön egyetlen ilyen hely van, ahol ilyen viszonyok előfordulnak, éspedig az atomrobbanás közvetlen közelében. Stanisław Ulam (lengyel matematikus, fő kutatási területei: halmazelmélet, topológia, ergodikus elmélet, csoportelmélet, projektív algebra, számelmélet, kombinatorika és gráfelmélet!) azt javasolta, hogy az atombomba mechanikus lökéshullámát használják fel a fúziós töltet sűrítésére és a robbanás létrehozására.

E két elgondolásból ötvöződött megoldás, a kétfokozatú berobbantás Teller-Ulam konfigurációként ismeretes, s ennek alapján valósult meg a hidrogénbomba.

A Los Alamosban létrehozott első robbanótöltettel a Greenhouse fedőnevű akcióban 1951. májusában hajtották végre az első kísérleti atomrobbantást a Csendes-óceán Enwitok szigetén. A kísérlet sikerült.

Az emberek ellopták a tüzet az égből. Ettől a dátumtól a tengerészeti térképeken egy szigetet már sohasem rajzolnak be többé, mert eltűnt, viszont ettől a dátumtól számíthatjuk az emberiség atomkorszakba lépését.

Ez lenne hát a másik nagy ajándék? Igen! Mert ez a reakció – melynek megvalósítását elsősorban hadászati szempontok ösztönözték… -, óriási távlatokat nyit az emberiség energiaellátása szempontjából. Napjainkban igen intenzív kutatások folynak a világ legfejlettebb országaiban a termonukleáris fúzió szelídített változatának hőerőművekben történő fenntartására.

Általa az energiatermelés igen jelentős, fűtőanyagból szinte kifogyhatatlan a Föld, ugyanakkor a magfúzió során nem keletkezik káros sugárzás, így radioaktív hulladék sem.

Ui.:

Az ITER (International Thermonuclear Experimental Reactor – Nemzetközi Kísérleti Termonukleáris Reaktor) egy nemzetközi tokamak (mágneses fúzió) kutatás-fejlesztési (K+F) projekt, melynek célja a jövőbeli villamos erőművek technológiájának kifejlesztése a mai plazmafizikai ismereteink továbbfejlesztésével.

Az Energiatudományi Kutatóközpont, Fúziós Plazmafizika Laboratórium és Fúziós Technológia Laboratórium munkatársai is részt vesznek az ITER projektben. A magyar mérnökök tervezték meg az egész ITER belső felének bekábelezését úgy, hogy azok 20 évig karbantartás nélkül működni tudjanak, illetve egyes komponenseket is teszteltek Budapesten.

Mit tudnak ma a magyar tudósok és mérnökök? Íme egy történet az ITER fejlesztésével kapcsolatban:

A kínaiak egy atomnyaláb rendszert vettek a magyaroktól. Egy év múlva a magyarok visszamentek Kínába, és nagy meglepetésükre egy dobozban érdekes alkatrészekre lettek figyelmesek; elkezdték másolni a rendszert… Igen ám, de az is látszott, hogy feladták a próbálkozást, mert nincs meg a működtetéshez szükséges tudás! Azt bizony nem lehet másolni…

Talán már az ITER-projektben ott dolgozik a következő Teller Ede? Vagy máshol kell keresni? Szerencsére van bőven zseniális elme még mindig, hiszen még mindig magyar az anyanyelvünk!