Amikor az Ikarus sebességet váltott

Tudjuk, hogy az Ikarus nevét az 1949-es összevonás és államosítás során nyerte el. Az Ikarus Gép- és Fémáru Rt. lett a névadó, ami a repülőgépalkatrészek gyártására alakult eredetileg, de 1920 után kénytelen volt profilt váltani, autóhűtő gyártóként működött tovább. Talán szerencsésebb lett volna más nevet választani, ugyanis a monda béli Ikaroszt a magasság megigézte, egyre magasabbra repült. A Nap így megolvasztotta a viaszt, a tollak leváltak, Ikarosz a tengerben lelte halálát.

Borítóképen: Az Ikarus gyárválasztékából balról jobbra Ikarus 66 Metro, Ikarus 630, és Ikarus SS Lux

Talán az Ikarus is túl magasra szárnyalt? Nem feltétlenül hiszünk az ilyen eleve elrendelésben, de sajnos nem kerülhetjük meg, hogy a világ valaha volt legnagyobb buszgyártója ma már nem létezik, ami pedig Ikarus név alatt fut, az már közel sem az a gyártó, ami valamikor volt…

Mikor kezdődött a szárnyalás? Tulajdonképpen már a kezdetek kezdetén sikereket könyvelhetett el a vállalat, de az igazi nagy dobás mégis a ’60-as évek végén, a ’70-es évek elején vette kezdetét. Ehhez kellett a csillagok szerencsés állása is, mert bizony az Ikarus addigra elérte azokat a darabszámokat, amelyek a bevételtermelés okán a további fejlesztés alapját képezhették, és a KGST is úgy látta, hogy a buszgyártás helye Magyarországon van.

Ebben a helyzetben – na meg az új gazdasági mechanizmus bevezetését kísérő légkörben – bátran belevágtak komolyabb gyárfejlesztésekbe, hiszen szinte biztos piacot tudhatott magának az Ikarus.

Ez nem azt jelenti, hogy ezzel a lehetőséggel a KGST urai ajándékozták meg a hazai buszgyártót, hanem azt, hogy az Ikarus kiharcolta magának ezt a jogot! De hamarosan belátták, hogy ez a jog kötelezettségeket is jelent, így pedig a korábbi termelési módszereket nem lehetett fenntartani – legalábbis nyereséget nem nagyon lehetett volna termelni…

Megjegyzendő, hogy ez az a kor, ami a Csepel számára már egyfajta presztízsveszteséget hozott, és ez az a kor, ami a győri Magyar Vagon- és Gépgyár számára elhozza a felemelkedést:

Később a Csepel nem csak a presztízsét veszíti el, hanem sokkal többet is annál – még bőven a ’90-es évek előtt! -, hanem egyre inkább anyagi veszteségek is érik. De most az Ikarusról van szó, a Csepel és a Magyar Vagon- és Gépgyár úgy került ide, hogy ekkoriban már nagyban mennek a tárgyalások a Rába és az MAN között!

De nézzük, hogy milyen újításokat vezettek be az Ikarus gyárában, amit ekkor, a ’60-as évek közepén rekonstrukció munkának neveztek!

• A technológiai folyamatokat átszervezték, bevezették a szalagszerű ütemes gyártást, a gépesített anyagmozgatást és sok más korszerű gyártási eljárást.
• Megváltoztatták a fényezési technológiát is, rátértek a műanyagbázisú, beégetős fényezési anyagok használatára.

Először a vázas üzemben készült el a gépesített vonalmozgatás, azután sorban elkészültek a fényező- és a szerelő üzemek átszervezésével is. A szerelővonalakon például kiegyenlítő dobokkal látták el a függesztett kisgépeket, így a velük való munka alig jár fizikai igénybevétellel.

A fizikai változtatások eredményeképpen rövidebbé vált egy-egy autóbusz elkészülési ideje, ugyanakkor javult a minőség is.

A rekonstrukció tartama alatt egy pillanatra sem szünetelt a munka, a gyártelepről rendszeresen kigördült a meghatározott mennyiségű Ikarus-szárnyas jármű, sőt még nőtt is a termelés. A technológiai átszervezés eredménye volt az is, hogy az apróbb részműveletekre szétbontott munkákat kevésbé kvalifikált munkásokra is rábízhatták, s a fizikai erőkifejtés csökkentésével egyre több női dolgozót is bevonhattak a termelésbe.

Ekkor gyártásban volt a Faros (Ikarus 55/66), a 620-as, valamint a 630 is, de a termelés korszerűsítése mellett új típusok bemutatását is tervezte a gyár:

• A sorozatgyártás megkezdéséhez érkezett egy új típuscsalád, melynek legjellegzetesebb tagja az Ikarus 180, csuklós busz volt.
• Az Ikarus 556 városi autóbusz teljesen azonos szerkezeti elemből készült, mint az Ikarus 180 csuklós.

– Ekkor tervezték bevezetni a Csepellel közösen gyártott Ikarus 404 hűtőkocsit is:

A ’60-as évek közepén tehát az Ikarus végrehajtott egy technikai- technológiai váltást, ami lehetővé tette, hogy még magasabbra szárnyaljon, és azt akkor még senki nem sejtette, hogy bizony igen sérülékeny az a szárny…