Amikor Rába-Krupp teherautók és buszok készültek
1896. március 27-én egy tőkéscsoport beadványt nyújtott be Győr város törvényhatóságához. A beadványban állami kedvezményeket, vámmentességet, illetve előrendeléseket kértek, amiket meg is kaptak. A részvényjegyzési ív szerint a gyár feladata: „Vagonok, gépeknek és gőzkazánoknak gyári készítése, mindennemű villanyos telepeknek és berendezéseknek előállítása (…)”. A vállalat alaptőkéje 500 000 Ft volt (ebből 440 000 Ft volt a Lederer-testvéreké).
Borítóképen: Rába-Krupp teherautó
Az 1896. december 28-án megtartott alakuló közgyűléssel a „Magyar Waggon- és Gépgyár Részvénytársaság” győri cég hivatalosan is megkezdte működését.
Ez tehát a ma hivatalosan Rába Járműipari Holdingnak nevezett vállalat történetének kezdete. Mint látható, már a korai időkben is gondolkodtak járművekben, így nem meglepő, hogy nem is olyan sokkal később már a közúti járművek piacán is jelentkezik a vállalat!
Nem is akárhogyan; a négykerékmeghajtás kidolgozása és megvalósítása elsőként a gyár nevéhez fűződött, egy mechanikus négykerékmeghajtású közúti vontató járművel!
Persze ez még egy kezdeti próbálkozás volt, de 1905-ben már a Csonka János féle postaató alváza itt készül, majd 1910-ben a Daimlerrel együttműködésben elkészük a három üléses bérkocsi, de a Daimler valamiért kiszállt, így nem lett a sorozatgyártásból semmi.
1913-ban Praha autók licenszét vásárolja meg a győri cég, ezzel pedig megindul a Rába “V” típusú teherautók és a Rába Grand személyautók gyártása
A fő profil azonban a vasúti kocsik gyártása, melyek terén a vállalat nemzetközi szinten is sikeres volt, de a temesvári, a kassai, a nagyváradi, a szegedi városi villamosvasút, és a budapesti HÉV kocsijai is itt készültek. A londoni Földalatti Vasút 30 motorkocsi, 36 motorkocsi-forgóváz és 66 pótkocsi, 180 pótkocsi-forgóvázas, valamint Dél-Afrika 20 teherkocsis rendelése is azt mutatja, hogy a gyár jó minőséget állít elő.
Az első nagy világégés, na meg aztán az 1920-as évvel beköszönő rémes állapotok a győri céget is visszavetik, de erejét mutatja, hogy továbbra is jó prosperál, sőt, 1927-ben a Krupp vállalattól licensz-vásárlásra is futja, így megkezdődik a Rába-Krupp teherautók és buszok gyártása.
„…a győri vagongyár teherautókra, megvásárolta a Kruppgyár licenciáját és hogy a Rába-Kruppnak keresztelt újtipusú kocsii első példányát a Telefongyár rendelte meg (amiben történetesen a Horni Iparnak is némi szerepe volt). A Telefongyár a kocsit már át is vette. A hathengeres motorral és négy krrnikacikkel felszerelt autó a legmodernebb kivitelű. Amikor levizsgázott, az volt a bizottság tagjainak véleménye, hogy ilyen szép nagy kocsi még egyáltalában nem működik Budapesten. Az újtípusú kocsi nemcsak technikai kivitel, de külső csin tekintetben is becsületére válik a magyar iparnak. Ezért talán nem vétünk a jó ízlés ellen, ha bemutatjuk olvasóinknak” – írta a Honi Ipar 1929 március 1.-i száma.
Azt nem tudjuk pontosan, hogy mennyit adtak el ezekből a buszokból, illetve teherautókból, de az biztos, hogy megfelelt, mert 1927-tőlegészen 1940-ig gyártották ezeken azalapokon a gépeket, hogy aztán a Rába Super és Speciál leváltsák.
Egy Rába Super a háború utáni időkből:
