Amikor “robogott” a KGST… Na, nem magyar robogón!
Ezúttal nem a híres magyar robogó fejlesztésével fogunk foglalkozni, ugyanis arról korábban írtunk, hanem arról a folyamatról, ahogy a kor döntéshozói végül hogyan sodorták a Csepel kétkerekűit gyártó részlegét olyan lemaradásba, amit talán soha nem volt képes ledolgozni.
Borítóképen: Panni robogó és Berva
A Panni robogót 1958-ban kezdték el gyártani Csepelen, és sok olyan alkatrészt használtak fel hozzá, ami azonos volt a Bervával (vagy fordítva), ugyanakkor a Berva teljesen burkolatlan „minimál-kismotor” volt, míg a Panni burkolt, megjelenésében emlékeztetett az olasz robogókra (felépítésében nem!), ellenben drágább is volt.
A Panniból végül 15-20.000 készült cirka 4 év alatt, majd a gyártást hirtelen leállították… A Berva – már csak az áránál fogva is, hiszen olcsó volt, meg talán akkoriban a nőkre pozícionálni egy robogót nem volt feltétlenül jó piaci stratégia… -, de az azonos idő alatt legyártott 60-70.000 példány ellenére ennek gyártása is leállt!
Igen, a KGST közbeszólt… Sajnos ez a probléma sokszor akadálya volt egyes termékek, vagy akár éppen teljes iparágak fejlődésének abban az időben, de – azzal együtt, hogy a KGST felelőssége nem elvitatható! -, nem árt arról sem elfeledkezni, hogy a döntések során biztosan az is egy fontos tényező volt, nevezetesen, hogy hol és mennyit gyártanak egy-egy termékből – mielőtt még a specializáció nevében kijelölték volna a gyártó országot/vállalatot!
És ezen a ponton bizony igen komoly „érdemei” vannak az akkori vezetőknek, akik a Csepel által 1953-ban – tehát három évvel a Berva-Panni páros előtt! – megalkkotott Csepel Robogót nem engedték gyártásban, mondván, hogy;
„Világdivatnak“ vélik a motoros-roller népszerűségét. Úgy gondolják, hogy a következő két-három évben esetleg jelentős mennyiséget lehetne exportálni belőle, de később az érdeklődés csökkenni fog.
Nos, közben pedig teltek-múltak az évek, és például Csehszlovákia, sőt még az egykori Kelet-Németország is megjelent olyan, hasonló funkcionalitással bíró termékekkel, amelyeket 1962-re nagyobb darabszámban gyártottak, mint Magyarországon a Csepel például…
Persze akkoriban sem volt mindenkin szemellenző! Ez nem nagy újdonság, de hogy mekkora tévedés volt elkaszálni 1953-ban a Csepel Robogót, jól mutatja az Élet és Tudomány Kalendáriuma 1958-as kiadásában megjelent cikk, melyben a szerző így ír:
A robogó fékezhetetlen sikerét nem a tömeghóbort szülte, hanem a mind nagyobb kényelemhez szokott ember egyre növekvő igénye. A technika fejlődése a motorkerékpárokat kis hengerűrtartalmú és nagyteljesítményű motorokkal ajándékozta meg, de a kényelmi igényeket csupán ezekkel a műszaki tulajdonságokkal kielégíteni nem lehetett.
Nos, úgy gondoljuk, hogy ehhez nincs mit hozzátenni, pontosan kirajzolódik, hogy bizony az akkori vezetők is tehettek arról – döntéseinkkel, vagy éppen döntésképtelenségünkkel… -, hogy a KGST több esetben is eltöröltek egy-egy magyar terméket, vagy éppen egész iparágakat hazánkban!
