Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Amiről a térkép mesél: a Duna megszelídítése

Korábbi írásunkban már ejtettünk szót arról, hogy az 1838-as pesti árvíz hatására jelentős munkálatokba fogtak, hogy az akkoriban egyébként rendszeresen jelentkező árvizeket megakadályozzák.

Borítóképen: A Kopaszi gát által védett terület (jobb alsó sarokban a Soroksári-Duna csatlakozása a fák takarásában)

Az alábbi cikkben olvashatók a részletek, többek között az is, hogy 1870 után – amikor a soroksári Duna-ágat lezárták – még mindig várni kellett arra, hogy tényleg elháruljon az addig folyamatosan fennálló kockázat:

Végül 1876-ra épült meg a Kopaszi párhuzammű, ami aztán elválasztotta a kiszélesedő Dunától a Lágymányosi-tó területét.

Mi most ezt az építkezést mutatjuk meg a „levegőből” térképek segítségével:

Budapest (1810-20) – Pest-Buda és környékének katonai célú várostérképe

Jól látható, hogy a térkép alsó részén a Duna meglehetősen kiszélesedik. A Palatinus Garten a mai Nádorkert közvetlenül a Dunaparton van, és a mai Infopark helyén látható egy kisebb sziget is. A kiszélesedő meder, illetve az, hogy a térségben egy sziget is található, azt jelenti, hogy itt a Duna meglehetősen sekély, a víz mozgása pedig igen lassú.

Budapest (1852) – Pest-Buda–Óbuda és tágabb környékének topográfiai térképe

Nem sok változás van az előző térképhez viszonyítva, ugyanakkor látni kell, hogy Pest igen dinamikusan terjeszkedik, és ahol korábban még cserjések, szántőföldek, vagy mezők voltak, egymás után nőnek ki a házak a földből.

Ami viszont nem változott, az a partvonal, illetve az sem, hogy a Duna kiszélesedését tovább tetézi a baj, hogy a Soroksári-Duna vagy Ráckevei-Duna is itt ágazik ki, ami még inkább lassítja a főmederben a víz áramlását.

Budapest (1878) – Budapest méterrendszerben készült kataszteri jellegű térképe

Igen, megérkezett az, amiről fentebb szó volt, nevezetesen látható a Kopaszi-gát, melynek építését megelőzte a Soroksári-Duna kilépésénél megépített gátrendszer!

Ezzel teljes volt a mű, ugyanakkor tudni kell, hogy a gátak mögött még jó ideig szintén víz volt, a területek feltöltése ugyanis elég sok időt vett igénybe.

Budapest (1882) – Budapest topográfiai térképsorozata

Miért tettük be az 1882-es térképet? Mert ez sokkal jobban visszaadja az akkori viszonyokat, látszik, hogy víz van a gátak part felé eső oldalán is, így az ezt megelőző térképen a feltöltöttnek ábrázolt területeket csak, mint tervet tudjuk értelmezni.

Egy kép erejéig megmutatjuk, hogy ez mennyire így volt; egy 1910-ben készült képet mutatunk be, melyen a Műegyetem új épületei láthatók, mögötte pedig a még fel nem töltött terület!

A terület mai állapota

Igen, ez már a mai állapot és látható, hogy a Szabadság hídtól egészen a Rákóczi hídig beépült a Duna jobb partja (folyásirány szerint!) a gát mögött egészen a Rákóczi hídig, és a Soroksári-Duna kilépésénél is feltöltésre kerültek a gátak mögötti területek.

Még egy fontos dolgot meg kell említeni, ami szintén látható az utolsó térképen: a Soroksári-Dunában a vízfolyás és a hajózhatóság megszűnése, a vízszintcsökkenés és feliszapolódás egyre komolyabb problémákat teremtett, ezért 1904-ben a törvényhozás elrendelte zsilipekkel az ág megnyitását. Ennek során a felső torkolatnál  1910 és 1914 között felépült a hajózsilip  (akkori megfogalmazással a kamarazsilip  vagy csege), ami a hajókat ez egyik vízszintről a másikra átsegíti. (Ezt követte 1924-26 között a vízbeeresztő zsilip megépítése.)

A zsiliprendszert Kvassay Jenő (1850-1919) vízgazdálkodásban és vízépítésben nagy eredményeket felmutató mérnökről nevezték el.

Ajánlott Cikkek