Hírek

Amiről a térkép mesél: A MÁV első 20 éve

1867-ben, a kiegyezés évében felhatalmazást kapott a magyar kormány az Országgyűléstől államkölcsön felvételére. A vasút- és csatornaépítésekre felvett államkölcsön egy részéből a kormány 1868. július 1-jén felvásárolta a csődbe ment Magyar Északi Vasutat, amely a Pest–Salgótarján vonalat kezelte.

Borítóképen: Indóház, a Nyugati pályaudvar elődje 1874-ben a vágányok felől nézve

A Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium 1869-ben elrendelte, hogy az államkincstár kezelésébe vett vasút és a közeljövőben megnyíló Zákány–Zágráb vonal neve együtt Magyar Királyi Államvasutak legyen – így alakult meg a mai MÁV jogelődje.

Ettől az évtől kezdve az állami szerepvállalás erősödött, a nehéz anyagi helyzetbe kerülő magánvasutakat az állam kisegítette vagy kivásárolta. Vonalaikat és járműveiket a Magyar Királyi Államvasutak vette át, így a hálózat fejlődése töretlen volt.

Hogyan lehetne bemutatni, hogy tényleg milyen szédületes volt a fejlődés? Nos, hoztunk két térképet a Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye 1897-es 10. számából, melyben Halováts Gyula térképeken mutatja be a fejlődést.

Minden térképet nem rakunk ki, hiszen ezek 1870 és 1896 között minden egyes évre elkészültek, megelégszünk azzal, hogy a MÁV első húsz évének kezdetén (1870), és végén (1890) készült térképeket mutatjuk meg. Döbbenetes!

Úgy gondoljuk, ehhez nem kell hozzáfűznünk semmit!

Ajánlott Cikkek