Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Amiről a térkép mesél: Kecskemét

Kecskemét az a város, ahol a Fügyülős Barack pálinka készül – na meg legújabban Mercedes autók is -, de nevezetes a Cifrapalotáról, itt született Kodály Zoltán, valamint Kelemen László, az első magyar hivatásos színtársulat vezetője, és maradva az irodalomnál; itt született Katona József, Petőfi kilenc verse itt született, Móricz Zsigmond pedig „a magyar nép munkás élete mintaterületének” nevezte a várost.

Borítóképen: Kecskemét a lvegőből

Tudjuk, hogy ezzel korántsem értünk a végére a város bemutatásának, de mi most mintha gépen szállnánk fölébe, felülről mutatjuk meg, hogy az elmúlt közel 150 év milyen nyomokat hagyott a város térképén.

Cifrapalota – házat 1902-ben Márkus Géza tervezte szecessziós stílusban. Márkus a lechneri felfogású nemzeti formálást követte

150 éve 33.000 lakosa volt a városnak, ami akkoriban igazán nem számított kicsinek, ahogy a mostani 110.000 főnyi lakosával is benne van a jelenlegi határokat figyelembe véve az első 10-ben, nevezetesen 8. legnagyobb város lakosságszám szerint.

Kecskemét 1870-ben a harmadik legnagyobb vidéki város volt Szeged és Debrecen után, hajszálnyival megelőzve Miskolcot, Pécset és Győrt.

Mára a felsorolt települések mind nagyobb lélekszámot tudhatnak magukénak, aminek egyértelműen az lehet az oka, hogy az iparosodás következtében több munkaerő áramlott ezekbe a városokba, mint Kecskemétre. Ami pedig különösen szembetűnő, hogy Győr és Kecskemét kivételével az utóbbi tíz évben minden város lakossága csökkent (2020-as adatokat alapul véve!), és manapság megint az ipar lehet az oka ennek a változásnak!

Nézzük tehát a Harmadik Katonai Felmérés (1869-1887) térképét:

Ami elsőre feltűnik, hogy a Szeged-Cegléd vasútvonal (mai 140-es) már megvan, de a Budapest-Lajosmizse-Kecskemét vonal (mai 142) még sehol nincs, a Kecskemét-Fülöpszállás vonalnak (mai 152) pedig csak a kezdeményét látjuk Kecskeméten.

És persze, ha megnézzük, hogy a város beépített területe hogyan változott, akkor abban is óriási különbségeket fedezhetünk fel, hiszen a közben eltelt 150 év alatt a lakosok száma mégiscsak majdnem a 3,5-szeresére emelkedett!

És persze ott van az M5-ös autópálya – hogy kicsit visszakanyarodjunk a közlekedéshez -, ami szintén sokat jelent a város számára, hiszen a vasúti összeköttetés mellett a leginkább az autópálya közelsége az, ami okán például a kép jobb alsó sarkától nem messze látható Mercedes gyár is felépülhetett itt.

Tapasztalataink szerint Kecskemét szépen fejlődik, de a gyáripar megjelenésével mégis megtartotta hangulatát, a város polgárai láthatóan ragaszkodnak értékeikhez, hagyományaikhoz.

És mit hozhat a jövő? Nyilván nem tudjuk, de ha az utóbbi időszak fejlődését nézzük, akkor könnyen el tudjuk képzelni, hogy a város egyre gyorsabban fog növekedni, de azt biztosan tudjuk, hogy értékeit lakói megőrzik továbbra is!

Ajánlott Cikkek