Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Amiről a térkép mesél: Zalaegerszeg

Érdekességre leltünk, amikor Zalaegerszeg város fejlődédét vizsgáltuk térképek segítségével. Az történt ugyanis, hogy egy 19. századi, Európa egészét ábrázoló térképen nem leltük nyomát Zalaegerszegen a vasútnak. Pedig – gondolnánk – a nyugati városban lehetett talán az egyik legkorábbi vonal. Nos, nem így volt…

És sokan voltak, akik nem örültek ennek. Már csak azért sem, mert ebben az időben Zalaegerszeg mintha lemaradt volna a térség másik meghatározó városa, Nagykanizsa mellett. Ennek minden más mellett az 1870-ben meghozott törvény – helyesebben annak következményei – voltak az okozói.

A volt mezővárosoknak választaniuk kellett a nagyközségi és a rendezett tanácsú városi szervezet között. Az utóbbi nagyobb önállóságot, de egyben nagyobb adóterheket is jelentett, mert a városi közigazgatás többletterheit helyi bevételekből kellett fedezni.

Zalaegerszeg a nagyközségi szervezetet választotta, amit sokan súlyos presztízsveszteségként értékeltek a városi rangot választó Nagykanizsával szemben.

Zalaegerszeg és környéke térképe 1890 előttről – vasút sehol…

Végül másfél évtized múltán Tisza Kálmán belügyminiszter erőteljes nyomására a nagyközség képviselő-testülete és adófizetői kérelmezték a várossá alakulást, amit a miniszter azonnal jóváhagyott, és 1885. május 13-án Zalaegerszeg rendezett tanácsú várossá alakult. A 19. század végi helyi közélet fő gondja a megye másik városával szembeni lemaradás behozása volt.

De volt más következmény is. Míg Nagykanizsa a Déli Vasút által már 1873-ban bekerült a vasúti vérkeringébe, addig Zalaegerszegen csak 1887. május 1-jén vetették fel – a Zala Megyei Gazdasági Egyesület háza nagytermében – a szentiván-zalaegerszeg-alsólendva-csáktornyai vasút útvonala megtervezését!

Csengeri Háczky Kálmán (1828–1904), a Zala Megyei Gazdasági Egyesület elnöke, a zalaegerszeg-szentiváni helyiérdekű, vasútügyi érdekeltség végrehajtó bizottságának elnöke is lett.

1890. október 19-én az Ukk–Csáktornya vasútvonal megépítése befejeződött és ezzel a város bekapcsolódott az országos vasúthálózatba. A nagy zalaegerszegi ünnepségen Baross Gábor kereskedelmi miniszter is jelen volt, akinek fontos szerepe volt a Csáktornya—ukki helyi érdekű vasút létesítése körül.

Zalaegerszegre csak jó 17 évvel később érkezett meg a vasút (jellemző, hogy a város nem is szerepel a térképen a vasút üzembehelyezése után sem…)

Mi volt ennek a lemaradásnak az oka? Egyrészt az, hogy addigra kiderült, hogy a megoldás az állami vasúttársaság, a MÁV lesz (azt említett vonal eleve állami építs volt), de a Magyar Nyugati Vasúttársaság a Székesfehérvár-Szombathely-Graz-Győr vonalakkal bőven megelégedett, nem kellett neki az akkor alig 10.000-es (!) lélekszámú Zalaegerszeg, a már említett Déli Vasút számára pedig a nagy üzlet Fiume elérése volt, így ők sem igen kapkodtak Zalaegerszeg iránt (ld. fenti kép).

Nos, az új térképen jól látható, hogy Zalaegerszeg bekötött a vasúti hálózatba, ahogy az is igen látványos, hogy a város mérete igencsak megnövekedett – és bár az 1990-es csúcshoz képest 1-2 ezer fővel csökkent a lakosok száma, ma ~60.000-en élnek a városban.

Ajánlott Cikkek