Magyarság Történelem Történelem Videók Világ

Árpád minden esetre: amikor mindent (is) Ganz motorvonatok szállítottak – Egyipomban

Az Árpád típusú motorvonat komoly nemzetközi sikereket hozott gyártójának, a Ganznak. A névadás érdekes, és talán nem is megszokott a vasúti járművek esetében, sokkal inkább a hajózásban, ahol egy-egy típust (vagy sorozatot) az első példány nevével illetnek, mint például a haditengerészetet forradalmasító HMS Dreadnought csatahajó, melynek főbb paramétereit felmutató hadihajókat a világon mindenütt Dreadnought típusú hajóknak nevezték.

Borítóképen: A poggyászmotoros forgalomban Egyiptomban

Az Árpád is ilyen, hiszen az elsőként elkészült, és próbafutásán kiválóan teljesítő tagja ennek a sorozatnak az Árpád névre keresztelt egység volt, ami csúcsot futott a Budapest-Bécs vonalon, illetve a nemzetközi bemutatkozásnak tekinthető Gloggnitz—Semmering közötti 285 kilométeres vonalon.

Nem csoda, hogy ez a motorvonat (korabeli megnevezéssel; sínautóbusz) felkeltette a figyelmét sok más ország döntéshozóinak is, így állt forgalomba 1935 végén Egyiptomban 10 négytengelyű Árpád motorvonat. Persze ez korántsem volt egyedülálló, a motorvonat más országokban is sikerrel teljesített, ahogy az utódjának tekinthető Hargita típusú motorvonat is (az elnevezés azonos módon történt, mint az Árpád sínautóbusznál):

Az egyiptomi megrendelő olyannyira elégedett volt a magyar motorvonatok első évben nyújtott teljesítményével, hogy a Kairo-Helwan-i vonal forgalmának lebonyolítására további 20, kettesével kapcsoltan közlekedő gyorsmotorkocsit rendelt meg, melyet a Ganz 1937 első felében (tehát nem egészen fél év alatt!) le is szállított.

De ez nem volt elég, az egyiptomi vasútnál úgy gondolták, hogy a személyszállítást igen magas minőségben megvalósító motorkocsik után…

A speciális rendeltetésű motorvonat külső megjelenése igen elegánsra sikerült!

Speciális változatokat is rendelnek, méghozzá olyan feladatokra, amelyeket akkoriban más gyártó más terméke nemigen tudott volna teljesíteni.

Nem volt ám egyszerű dolog megfelelni a megrendelő követelményeinek! Nézzük, mit vártak el a magyar gyártótól:

  • Alapvetően két poggyászkocsit rendeltek, de
  • gyorsdarabáru- és postaszállításon kívül
  • az élőállat és romlandó áruk szállítására is megoldást vártak, és mindezt úgy, hogy
  • beosztásuknak és berendezésüknek alkalmasnak kellett lennie adott esetben személyszállításra is!

Ha jobban megnézzük az elvárásokat, a megrendelő olyan vasúti járműveket rendelt, amivel az ömlesztett árun, és a folyékony vagy gáznemű anyag szállításán túl szinte minden fuvarfeladat ellátható!

És ez bizony igen komoly feladat volt. Nézzük meg tehát, hogy a Ganz hogyan oldotta meg a problémát, hogyan alakította ki ezt a – mai kifejezéssel élve multifunkciós – motorvonatot!

Talán az elvárásokból is kitűnik, ebben az esetben a már gyártott és kipróbált motorvonat esetében nem az alapvető szerkezeti elemek tekintetében kellett keresni a megoldást – hiszen azok adottak voltak!), hanem a belső berendezés tekintetében. Ezt jó szemlélteti al alábbi ábra:

V: Vezetőállás, VM: Vezetőállás, egyben motorfülke, В: Bejáró előtér, A: Fülke kisebb élőállatok szállítására, P: Fülke romlandó áruk szállítására

A kocsiszekrény a következő szakaszokra van tagozva:

A kocsi egyik végén van a motorfülke, amely egyúttal vezetőállásul is szolgál. Ez a fülke főméreteiben és elrendezésében tipikusan azonos a Ganz által addig nagy számban szállított egyéb gyorsmotorkocsik motorfülkéjével.

A vezetőállás

Ehhez az egyesített motor- és vezetőfülkéhez csatlakozik egy bejáróelőtér, a kocsi mindkét hosszoldalán egy-egy befelé nyíló szárnyasajtóval, amely feljáróba a motorfülkéből ugyancsak egy szárnyasajtón keresztül juthatni.

Bejáró előtér befelé nyíló szárnyasajtóval

Az előtérnek egy a kocsiszekrény hosszközépvonalában elhelyezett szárnyasajtaja vezet a kocsi legnagyobb, mintegy 23,5 m² rakterületű szakaszába, amely szakasz a poggyász elhelyezésére szolgál, szükség esetén azonban az ábrán feltüntetett elrendezésben fapadokat lehet benne elhelyezni, amelyeken mindössze 40 utas foglalhat helyet.

A 23,5 m2 rakterületű poggyászszakasz

E nagy szakaszba a kocsi mindkét hosszoldalán a feljárófülke felőli végéhez közel egy-egy nagyobb nyílású, kétszárnyú, a másik végén egy-egy egyszárnyú ajtón keresztül lehet bejutni. A terem egyik sarkában van a WC-fülke, vízöblítéses WC-csészével és egy kis mosdóval.

A poggyászszakasz bejáróajtói

A következő szakasz, amelyet egy erősebb válaszfal különít el a poggyászteremtől, az állatfülke, amely főleg kisebb élőállatok szállítására szolgál. E szakasz rakterülete kereken mintegy 7 m², bejáróajtói különleges kiképzést nyernek, amennyiben az ajtó alsó fele annak alsó vízszintes éle körül kifelé lecsapható oly célból, hogy az az állomási peronra fektetve az állatok részére bejáróhíd gyanánt szolgáljon, míg az ajtó felső része, mint rendes kétszárnyú ajtó van kiképezve.

Az állatfülke bejáróajtói; alsó részeik feljáróhíd gyanánt használhatók

Ugyancsak egy vastagabb válaszfal különíti el az állatfülkét a hozzá csatlakozó, mintegy 5,5 m² rakterületű fülkétől, amely fülke romlandó áruk szállítására van rendelve.

A zsalukkal ellátott bejáró tolóajtó a romlandó áruk fülkéje számára, és a romlandó áruk fülkéje ,,Induroleum“-mal borított padlóval

A motortér, előtér, az utasszakasznak berendezhető nagy poggyászterem és a hátsó vezetőfülke 20 mm vastag rétegű falemezből készült padozata linóleummal van borítva. Az állatszállító szakasznak 20 mm vastag stabillemez padlóján egy réteg borovifenyő-burkolat is fekszik, amelyre tölgyfalécek vannak erősítve. A padló a hosszfalak közelében kilenc-kilenc lefolyónyílással van ellátva, amelyek felé a padozat a kocsi hosszközepe felől lejt. A romlandóárufülke padozata 30 mm vastag tölgyfapalló, amelyet 20 mm vastagságú „Induroleum“-réteg borít. A padlón esetleg összegyűlendő víz négy vízleeresztőnyíláson folyhat ki.

A poggyászmotorkocsi acéllemez szekrényburkolata

A gépberendezés egy hathengerű VI JaR 170/240 típusú, percenként 1.300 fordulat mellett 235 effektív LE teljesítményű Ganz—Jendrassik-rendszerű Diesel-motorból áll, amely motor a hajtott forgóállványba van beépítve és egy Ganz-rendszerű, öt sebességi fokozatú mechanikus sebességváltó közvetítésével hajtja a forgóállvány mindkét tengelyét. A motorkocsi legnagyobb sebessége 1300 percenkénti fordulat mellett 100 km/óra.

A kocsik a Knorr-rendszerű önműködő légnyomású féken kívül orsós kézifékkel is fel vannak szerelve.

A kocsik villamosvilágítást kaptak homályos üvegbúrával burkolt tetőlámpákkal, 26 voltos, 10 wattos égők kel. Az áramot a Diesel-motor által hajtott Ganz-féle dinamó szolgáltatja, amely áramfejlesztő kombinálva van egy 360 amperórás kapacitású akkumulátor-teleppel. A kocsiknak fűtésük nincs.

A két kocsi 1938. év decemberében érkezett le Egyiptomba, ahol azokat a vasút kellő üzemi kipróbálás után forgalomba helyezte.

Ajánlott Cikkek