Áruló volt vagy nem Barcsay Ákos? Erdély Fejedelme is volt
- szeptember 14-én Köprülü Mehmed nagyvezír felkínálta Barcsay Ákosnak (ur. 1658-1660) az erdélyi trónt, de kétéves uralkodása alatt nem tudta megvédeni országát az oszmán haragtól.
II. Rákóczi György (ur. 1648-1660) felelőtlensége okozta a konfliktust, amikor 1657-ben svéd szövetségben hadat üzent Lengyelországnak. Bár kezdetben sikeres volt, a svéd, kozák, és román szövetségesek távozása és a lengyel zavargások miatt békét kellett kötnie. A Porta figyelmeztette, de ő figyelmen kívül hagyta, ami miatt sokan bírálták, bár a korábbi oszmán káosz miatt talán jogosnak látta a kockázatot.
A Porta a tatárokat küldte Rákóczi ellen, akik elfogták és a Krímbe hurcolták az erdélyi sereget. Rákóczi megmenekült, de tekintélye csorbult, és a török rettegésben élő rendek leváltották. Rhédey Ferenc (ur. 1657-1658) lett az új fejedelem, de lemondott Rákóczi javára, akit a Porta nem akart vissza. Rákóczi makacssága miatt az oszmánok megtámadták Erdélyt, és elfoglalták Jenő várat.
Barcsay Ákos, a tehetséges diplomata, Köprülü Mehmed táborába ment, és nagy árat fizetett az uralkodásért. Sokan árulónak tartották, de sikerült kivonatnia a török csapatokat. Rákóczi újabb lázadást indított, és Szeben várába szorította Barcsayt. Köprülü elveszítette a türelmét, és személyesen ment Erdélybe, ahol Rákóczi vereséget szenvedett és meghalt, de Barcsayt fogva tartották.
A tatárok újra lerohanták Erdélyt, és az oszmánok elfoglalták Váradot. Bár Barcsay remélte, hogy a törökök visszavonulnak, csalódnia kellett, mivel egy új vilajetet hoztak létre. Barcsayt sokan hibáztatták, és elveszítette a Porta támogatását.
Kemény János (ur. 1660-1661) igényt tartott a trónra, és támogatást is kapott. Barcsay lemondott, de Kemény gyanakvása miatt elfogták és meggyilkolták. Kemény maga is elesett később, amit sokan isteni igazságszolgáltatásnak láttak.
