Nagyjaink Történelem

Aschner Lipót – Aki világosságot hozott!

Egy zseni, aki bebizonyította, hogy a tehetség mindig is utat tört, élete pedig tanúbizonysága annak, hogy a minduntalan Magyarországra vetülő gyanúsítások alaptalanok, sőt olykor szándékosan félrevezetők! Igen, Aschner Liót úgy tett világvállalattá annak vezetőjeként egy céget, hogy erre születésekor biztosan nem gondolt senki! Assakürtön, kilenc gyermekes zsidó család második gyermekeként látta meg a napvilágot, apja, az egyszerű vegyeskereskedő pedig csak a négy polgárit tudta fizetni, így Lipót kereskedősegéd lett. 24 évesen lépett be kistisztviselőként Egger Béla és Tsa. Huszár utcai cégéhez a több nyelvet beszélő fiatalember. Innen pedig a történet valami egészen káprázatos karrierré, na meg egy magyar világmárka sikerévé vált!

Assakürt, 1872. január 27.

Ascner Lipót és Gabrovitz Emil az UTE teniszbajnoka

Bár apja már 39 éves volt, második fia, Lipót mégis csak ekkor született meg. Aztán sorra követték a testvérek, de a világhírnév csak az elsőszülöttnek adatott meg. Pedig fivérei szintén a műszaki pályát választották: Dávid műszaki hivatalnok, míg Manó műszaki tisztviselő – legalábbis a Magyar Elektrotechnikai Egyesület tagnévsora ezen titulusokkal tudta tagjai között a testvéreket.  Aschner Manó VI. kerületi Podmaniczky u. 21.  alatt nyitott elektronikai, háztartási boltot, Aschner János műegyetemi évei alatt a MAFC-ben footballozott, és ott ezzel az egyesülettel volt a Népszigeti UTE-stadion avató mérkőzésén, a ’30-as években az UTE atlétikai szakosztályát vezette, Jakab – a legidősebb fiútestvér – a Kossuth Lajos téren nyitott mérnöki irodát, a 120-as években az UTE labdarúgója volt, majd a ’30-as években az UTE jégsport szakosztályát vezette. A fivérek tehát egytől egyig kiválóságok voltak, de a csúcsra mégis egyedól Lipót ért fel!

New Jersey, Raritan Township (USA) 1880. január 27.

Edison

Thomas Alva Edison bemutatja az előző évben a Henry Woodward – Mathew Evans feltaláló párostól megvett izzólámpát, amiben izzószálként szénrudak szerepeltek, ezeket elektródok tartották, az izzószálat nitrogén védőgázzal töltött búra védte. A hely neve azóta nemes egyszerűséggel Edison lett, hiszen a nagy feltaláló (sok esetben, mint itt is inkább helyesebb a megtaláló kifejezés!) az itt található Menlo Parkban mutatta be találmányait és a fejlesztések is itt zajlottak. Amikor a találmány megragadta a fantáziáját és megvette, vagy akkor, amikor bemutatta azt, és végül kereskedelmi forgalomba került, Edison még nem tudhatta, hogy a bemutató előtt napra pontosan nyolc évvel már megszületett az a majdani méltó ellenfél, aki forradalmasítja az egész iparágat, és akivel végül a holland Philips, a német Osram és a francia Compagnie des Lampes cégekkel a General Electric egy világméretű kartellt fog alakítani…

Budapest, 1892. július 1.

Egger Béla és Tsa. – korabeli hirdetés

Aschner Lipót ekkor áll a Egger Béla és Tsa. alkalmazásába, és az az a dátum, mely a szédületes karrier első ismert dátuma (más helyen ugyan 1896-ot említenek, de a vállalat ma is létező utóda – róla később! – 1892-őt említi), és nyugodtan állíthatjuk, hogy egy világcég létrejöttének első pillanata. A cég hamarosan kinőtte a Huszár utcai telephelyet, hamarosan Újpestre költözött, oda, ahol ma is működik az utódvállalat. A gyártás bővítéséhez a berlini Aktiengesellschaft für Elektrische Glühlampen Patent Seel céggel az izzólámpaosztályból önálló részvénytársaságot hoztak létre Villanyos Izzólámpagyár Rt. néven. A bécsi és a budapesti gyárból a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank bevonásával létrehozták az Egyesült Villanyossági Részvénytársaságot. Egy évvel később beolvasztották a Villanyos Izzólámpagyárat is. 1906-ban a cég nevét Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt-re változtatták. Kihangsúlyozva, fő termékét az izzólámpát

Újpest, 1909. április 28.

Bejegyezték a Tungsram márkanevet, mely az egész világon ismert, és elismert márka lett. De milyen szerepe volt ebben az 1921-re immár első igazgatói pozícióba kerülő Aschner Lipótnak? Nos, nem kevés… A Külső Váci úton laboratóriumok egész sorát hozta létre, ezekben fejlesztették ki a korszak legkorszerűbb fémszálas izzólámpáit. A fejlesztés során megjelent az ozmium, tantál, Nerst lámpa. Mindegyik előrelépést jelentett, de nem voltak tökéletesek. Nagy áttörést a dr. Just Sándor és Hanaman Ferenc (Franjo Hanaman) volfrámszálas izzója hozott. A gyár azonnal megvásárolta a kizárólagos gyártási és értékesítési jogát. 1909. április 28-án bejegyezték a Tungsram márkanevet, mely az egész világon ismert, és elismert márka lett. Később itt valósult meg Bródy Imre óriási jelentőségű találmánya, a kriptontöltésű izzólámpa, a xerox sokszorosító technika, a televízió őse a lokátortechnika, hogy csak a legismertebbeket említsük. Itt kísérleteztette ki Aschner a világszínvonalú rádiócsőgyártást, s itt alapozta meg a későbbi televízióképcső-gyártást is, de a gyár laboratóriumában érte el Bay Zoltán is első rádiólokátoros Hold-visszhang eredményeit. És ezek csak az ismertebb termékek, találmányok!

De volt itt más is! A politikai szerepvállalástól mereven elzárkózó Aschner Lipót ízig-vérig közééleti ember volt! Erős volt a szociális érzékenysége is. Munkáslakásokat építtetett, uszodát, hétvégi üdülőbázist, kultúrházat. Tagja volt a gyár részvénytöbbségét kezében tartó Pesti Magyar Kereskedelmi Bank felügyelő bizottságának. Igazgatósági tagja több más iparvállalatnak és a Gyáriparosok Országos Szövetségenek (GYOSZ), alelnöke a Vasművek és Gépgyárak Országos Egyesületének. Nemzetközi tekintélyét mutatja, hogy 1931-ben, a világ izzólámpagyárainak 90–95%-át tömörítő, 1924-ben alakult világkartell elnökének választották.

Újpest, 1922. szeptember 17.

UTE – Népszigeti pálya

Ahogy testvérei, úgy Aschner Lipót is rajongott a sportért – különösen a football nyűgözte le, és talán kapusként játszott is -, de ami fontosabb, hogy 1895-től az Újpesti Torna Egylet titkára, 1921-34 között elnöke volt. Figyelemmel kísérte az UTE mind a tizenhat szakosztályának munkáját. De a foci mindennél fontosabb volt, mert ez volt az a sport, ami már akkor tíz- meg százezreket mozgatott meg! Az UTE kezdeteken a Pamutgyári mezőn fogadta az ellenfeleket, de az 1903-as idényre már nem kapott engedély az MLSZ-től, a pálya túlzottan kis méretei miatt. Mivel helyben egyszerűen nem volt több terület, a Népszigeten építettek új pályát. Ez sem volt még stadion, hiszen padok, és magas fák vették körbe a pályát, de egy 1920 decemberi (!!!) MTK elleni meccsen így is 10.000 néző váltott jegyet! 1921-ben azonban az akkor a Népszigetet birtokló Földművelésügyi Minisztérium felmondta a bérleti szerződést, így új hely után kellett nézni!

A Megyeri úti Stadion – 1935

Gyorsan kellett cselekedni, nem volt idő sokat gondolkodni, így aztán Aschner Lipót, összefogva sok másik, akkori befolyásos és tehetős újpesti polgárral, támogatásokat kezdtek gyűjteni egy új stadion megépítésére. Hogy hogy nem… a stadionnak éppen a Tungsram telepe mellett, a Megyeri út másik oldalán találtak helyet, és talán nem véletlen, hogy a Tungsram irodáiból akkoriban még be is lehetett látni a stadionba. Így tehát az újpesti polgárok, és cégek adakozásából létrejött azelső olyan pálya, amit stadionnak neveztek! Igen, ez már vasbeton szerkezetre épült, méghozzá Hajós Alfréd tervei alapján! Érdekességként: a mai Szusza Ferenc stadion hosszanti lelátója, melyet a tv-közvetítések során végig látni lehet, még ma is az immár 99 éves alapokon nyugszik! Azt nem kell mondani, hogy a professzionális labdarúgás 1926-os indulása után az újpesti foci az egyik védjegyévé vált a világszínvonalú magyar focinak, és 1944/45-ig – hála a kiváló anyagi és infrastrukturális feltételeknek – minden alkalommal a dobogón végzett a csapat – köztük ötször az élen!

Újpest, 1944. március 19.

Német gépesített egységek a Halászbástányánál

A Tungsram és az UTE bizonyítja Aschner tehetségét, és bár nyilván őt is érintették a korabeli, kényszerből hozott törvények, de élete mindaddig nem forgott veszélben, amíg 1944 tavaszán a német el nem indították a Margarethe I. hadműveletet, illetve annak részeként “Trojanisches Pferd” (Trójai Faló) fedőnevű művelet el nem kezdődött. Ez a nap pedig március 19. volt, amikor Aschner Lipót-ot és sok más zsidó származású személyt elhurcolt a Gestapo. Mauthausenbe került, de a Tungsram Rt. tulajdonosai 100.000 frankos váltságdíjjal kiszabadították. Sajnos sokaknak nem volt lehetősége erre… De Aschner Lipót végül kiszabadult, és 1945-ben Genfbe került. Sokan kint maradtak, sokan aztán nyugaton lettek naggyá, de nem úgy Aschner, akit minden Magyarországhoz, szűkebb értelemben pedig Újpesthez kötött!  1947-ben szovjet garanciával (!!!) hazatért, és a vállalat ügyvezető igazgatójaként folytatta a munkát. Persze a gyár, a stadion, és általában Újpest, ami akkoriban munkás város volt (ne feledjük, majd csak 1950-ben csatlakozik Budapesthez!), de ő egyre súlyosbodó betegsége ellenére minden erejét az újjáépítésre fordította. Ahogy a háború előtt, úgy most sem érdekelte a politika, ő „csak” dolgozni, alkotni szeretett!

Újpest, 1952. január 18.

Az élete utolsó napjáig aktív Aschner Lipót eltávozott. Élete példaértékű, megmutatja azt, hogy magyarnak lenni bizony vállalás, és aki vállal, az bizony el is nyeri jutalmát! Igen, elnyeri, feltéve, hogy nem éppen idegenszívű zsoldosok irányítják az országot, és nem mérgeznek idegen eszmék! Ahogy Weiss Manfréd (róla ITT írtunk), ő is pontosan tudta, hogy Magyaroszágon magyarként élve érhette el azt, amit sehol máshol nem lehetett volna, mert bizony ők itt nem kisebbség voltak, hanem a többséghez tartozók – mert oda akartak tartozni, és ezért bizony sokaknál többet is tettek!

Aschner Lipót végső nyughelye

Aschner Lipót sírhelye a budapesti Kozma utcai izraelita temetőben van.

Ui.: Amikor a sorok végére értem, az irodában a lámpák kihúnytak, de a gépem tovább működött. Én ezt azzal magyarázom, hogy áramszünet volt, de a gépek szünetmentes áramforráson voltak. Ez a magyarázat – legalábbis materiális alapon. Egyébként meg… van más megközelítés is.

Ajánlott Cikkek