Aszód, a repülés egykori fellegvára
Sokan nem tudják, hogy Aszódról valaha világrekorder repülőgépek készültek. Olyannyira nem, hogy e sorok írója az egykori gyár telepe mellett többszáz alkalommal elhajtott autóval, mégsem tudta, hogy mi lehetett a még ma is betonkerítéssel körbevett telepen – ahol egyébként ma már csak egy-két nyom maradt meg az egykori gyárból –, pedig az nem volt éppen kicsike!
Borítóképen: A Magyar Lloyd Repülőgép és Motorgyár Rt. gyártelepe — 1917 (látható rajta az a kantin is, ami majd még szóba kerül a cikkben)
Ezzel együtt is mindig foglalkoztatott, hogy mi lehetett ott… Bár korábban írtunk is az Aszódon készült gépekről, de érdekes módon sokáig nem kapcsolódott össze az a furcsa érzés, ami mindig elfogott arrafelé hajtva (valami titokzatosság volt benne mindig), és a gyár története.
A Magyar Lloyd, ami az égen, a földön és a vízen is otthonosan mozgott:
De most menjünk egy kicsit közelebb, és nézzük meg, hogy hol lehetett a gyár. „Ki gépen száll fölébe”… mondhatnánk, de mi bizony nem látunk semmiféle gyárat! Igen, mert az bizony ma már nincs meg, de szerencsére azonosítható a terület!
Ez így elég vázaltosnak tűnik, de ha kicsi figyelmesen megnézzük, bőven elég támpontot ad ahhoz, hogy meghatározzuk a helyet – arról nem is beszélve, hogy a korábbi utazások során megszerzett tapasztalatok birtokában eleve volt egy erős tippünk!
Sajnos a vasútállomás felől úgy igazán semmi érdekes nem látható, hiszen a gyárnak komolyabb nyoma nem marad, de nézzünk szét a túloldalon, a 3-as út irányából vajon mit láthatunk?
Innen már talán kicsivel több látható, mert áll itt egy épület, ami könnyen lehet, hogy a gyárhoz tartozott, és talán egy részben ma laknak is. Ami pedig még érdekesebb, az, hogy a térképvázlaton szereplő épület, ami a Lloyd-gyár kantinja volt ma is megvan – lakóházként:
Ezek után megmutatjuk, a mai térképen jelölve, hogy hol lehetett a gyár, illetve a repülőtér (ami ma már beépült lakóövezet):
Ezt támasztja alá az 1941-es térkép is, amin ugyan már nincs meg a gyár, azonban területet a Fiúnevelő Intézet felirattal jelenítik meg, ugyanis a repülőgépgyártáshoz részben a fiúnevelő adta a munkaerőt, és komoly szakmai képzés folyt.
És hova lett a gyár? Nos…:
