Vélemény Vélemény-cikkeink

Atomenergia: egy jellemző európai történet…

Akinek nincs atomerőműve, vagy éppen azok kivezetésén fáradozik, azt mondja, hogy nem lehet fenntarthatónak minősíteni az atomenergia-termelést, ezzel szemben, aki erre épít azt mondja, hogy márpedig az fenntartható. Nem sokban különbözik a gázos erőművek megítélése sem… Márpedig valami vagy fenntartható, vagy nem. Legalábbis az egyszeri ember így gondolná.

De ez mégsem így van, mert ezek politikai álláspontok, melyek köszönőviszonyban sincsenek a tényszerű szakmai igazságokkal. A tények a következők:

  • Az atomenergiatermelés során nem keletkeznek üvegházhatást okozó gázok.
  • A gázzal történő energiatermelés kevésbé szennyező, mint a szénnel történő energiatermelés, de fosszilis energiahordozó elégetését jelenti, így szennyező-anyag kibocsátással jár (üvegházhatást okozó gázok).

Sajnos azonban ez még mindig vita tárgya, pedig a tények makacs dolgok! Most azzal jönnek a zöldek, hogy azatomerőművek hűtővíz-kezelése, és egyéb környezeti ártalmak okán nem lehet fenntartható a nukleáris energiatermelés. Az egy kicsit sem érdekli őket, hogy az Európai Unió környezetvédelmi programjában a leghangsúlyosabb elem a kibocsátáscsökkentés, találtak mást, amibe – úgy vélik – bele tudnak kötni.

Különösen az osztrákok vannak az atomenergia ellen, de ez esetükben is egy hihetetlen képmutatás, ugyanis nincs nukleáris energiával termelő erőművük, úgy pedig könnyű beleszólni más országok saját ügyeibe.

Ja, hogy az atomszennyezés nem áll mega határoknál? Ezt az érvet ezerszer hallottuk már, csak az vele a nagy baj, hogy ha épül egy atomerőmű, és az megfelel minden hatósági (ne feledjük, itt nemzetközi ellenőrzés van!) előírásoknak, akkor senkinek nincs joga beleugatni a másik országszuverén döntési körébe tartozó kérdésekbe!

De az osztrákok komolytalanok, nem érdemes velük ennyit sem foglalkozni, ugyanakkor a németek a tőlük megszokott fölényes arroganciával támadják az atomenergia fenntarthatóvá történő minősítését, közben pedig a gázerőművek mellett kardoskodnak. Mindezt miért? Mert ők így képzelik a jövőt, a gázt átmeneti megoldásnak tervezik, és már rengeteg erőművet állítottak át gázra – miközben az atomreaktorokat sorra leállítják… – és persze nem véletlenül öltek bele euró-milliárdokat az Északi Áramlat 2 projektbe.

Csakhogy most náluk a hazai zöldek, na meg valójában a balos koalíció beleköpött a levesbe, mert csak nem tud elindulni az új vezetéken a gázszállítás…

Ez az oka annak, hogy az Oroszországgal kapcsolatos kérdéseket a kancellár kiveszi a zöld külügyminiszter kezéből! Mielőtt még nagyobb marhaságot csinálna, Scholz inkább kockáztatja a koalíció működését.

Nekünk pedig nem csak azért kell az atomenergia, mert nem jár káros gázkibocsátással, hanem azért is, mert a felelőtlen német energiapolitika hatásait csak úgy tudjuk csökkenteni, ha nagy mennyiségben támaszkodunk hazai előállítású energiára.

Gondoljunk csak bele;

Mi van, ha az a mesterterv, hogy Oroszország a két északi vezetéken bőségesen ellátja Németországot gázzal, hogy aztán majd Berlinbe járjon mindenki, ha nem akar megfagyni?

Mert bizony, amikor arról beszélnek egyesek, hogy Európai Egyesült Államok, akkor azon is el kell gondolkodni, hogy annak az államnak (ami reményeink szerint soha nem jön létre!) mi lesz a központja, hol döntenek vezetői, és kik irányítják majd!

Úgy tűnik, a németek újra komolyan nekigyürkőznek európai hegemóniájuk megteremtésének…

Ajánlott Cikkek