Áttérés villamos felsővezetékre – üzem közben!
A Váci körutat (ma Bajcsy Zsilinszky út) és Szent István körutat (akkor Lipót körút) összekötő földalatti áramvezetésű villamos vonalat 1899 novemberében – tekintettel arra, hogy az igen forgalmas villamos vonalat nem nélkülözhette a város közönsége! – üzem közben alakították át felsővezetékes rendszerűvé. Ma már ezt már csak jogi okokból sem lehetne megtenni, ugyanakkor nem mehetünk el szó nélkül a mérnöki bravúr mellett!
Borítóképen: BKVT villamosok a Deák téren, háttérben a mai Bajcsy-Zsilinszky út (akkor Váci körút) és a Szent István-bazilika (forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.147)
A felsővezetékes villamos rendszere sokkal inkább megfelelt a kor elvárt biztonsági, és üzembiztossági követelményeinek, így Budapesten is fokozatosan áttértek erre a megoldásra. Igen ám, de addigra olyan komoly forgalmat bonyolítottak egyes vonalak, hogy kiesésük komoly káoszt okozhatott volna. Így volt ez a mai Nyugati tér esetében is.
Nincs mit csodálkozni ezen, ugyanis manapság is a „négyes-hatos” járat közös vonalszakasza a világ legforgalmasabb villamos vonala, ugyanis munkanapokon csúcsidőben naponta több, mint 220 ezer utast szállít!
Igen ám, de ebben az esetben nem pontosan erről a viszonylatról van szó, ugyanis akkoriban a Teréz körút felől érkezve a Nyugati pályaudvarnál volt egy villamos végállomás – tehát a körúton nem ment tovább! -, így aki Buda irányába akart tovább utazni, annak át kellett szállnia. Miért volt ez így? Mert a két vonal bizony más-más társaság üzemeltetésében volt!
Kezdetben a körúti vonalon három zöld színű kocsi (két motor és egy pót) állt forgalomba, amit az e célból alapított Nagykörúti Villamosvasút (1888-tól Budapesti Városi Vasút, vagyis BVV) üzemeltetett. A Margit hídon át, a mai Bajcsy-Zsilinszky úton keresztül pedig a BKVT (Budapesti Közúti Vaspálya Társaság) szállította az utasokat. Itt és most tehát erről a társaságról, és az alábbi térképen pirossal megjelölt ívről van szó:
Hogy csinálták mindezt? Nos, így:
„… a Lipót- és Váci-körút sarkán levő hosszú körívet egy éjszaka, 6 órai üzemszünet alatt, vagyis esti 11 óra és reggeli 5 óra közt eredeti helyéből mintegy 2 méternyire helyezték át, miközben abba egy teljes elágazó kitérőt és egy keresztezést iktattak be. A munkát úgy hajtották végre, hogy az eredeti vágány felhagyása és részben való elbontása mellett az új nyomon teljesen új vágányt építettek.
A beépítendő új köríves sínek és áramvezetékek hosszúságát számítás útján, előzőleg megállapították, az egyes helyes hosszúságra levágott sínpárokat, azonképpen a teljes kitérőt és keresztezést is, a bakokra reásrófolva, az előre kiásott árok mellett helyezték el, úgy, hogy éjjel a régi vágány részben való elbontása után, az előkészített síneket és egyéb szerkezeteket csak az árokba leereszteni, összehevederezni, aláverni, kiigazítani és az áramvezetéket felszerelni kellett. A munka úgy volt előkészítve, hogy éjszaka sem sínvágásra, sem lyukfúrásra nem volt szükség.”
Nos, akkoriban lehetett éjszaka nagy zajjal járó műveleteket végezni, ugyanakkor az figyelemreméltó, hogy a fentiekben leírt munkálatokat mindössze hat óra alatt elvégezték!
Ma viszont már hűlt helye a valamikori vágánynak, a körúton egyenesen megy tovább a mai nyomvonal, és rajta a “négyes-hatos”:
