Vélemény Vélemény-cikkeink

Augusztus végén akár elzárhatják az ukrán gázcsapot

Az Északi Áramlat-2 98%-ban kész van, a vezetékpárból az egyik máris kész, míg a másik a befejezéshez igen közeli állapotban van. Az Északi Áramlat—2-gyel így olyan szállítókapacitás jön létre, ami lehetővé teszi, hogy ezen az egy vezetéken át juttassák el az oroszok az európai szükségletek 80%-át! Ennek komoly jelentősége van, mert a gázszállítás így többé nem függ az orosz-ukrán konfliktustól, és így az Egyesült Államok pozíciója is kissé gyengébb lesz Németországgal, és Franciaországgal szemben. Márpedig, ha az EU két vezető gazdasága kicsit nagyobb mozgásteret kap, talán az EU is képes lesz érdekeit jobban képviselni.

Ez utóbbi feltételezés egyáltalán nem biztos, hogy valósággá válik, hiszen az EU arra sem volt hajlandó, hogy Merkel és Macron kezdeményezésére valamilyen EU-s szintű egyeztető fórumot hozzanak létre, ami megkönnyíthetné az EU és Oroszország közti kapcsolattartást. Az európai intézmények láthatóan nem akarnak kilépni Washington árnyékából, ami részben érthető is, hiszen egy teljesen független külpolitika csak akkor lehet hatékony, ha védelmi képességet is mögé lehet állítani. De most Európa katonai védelmét a NATO-ra bízza, önálló összeurópai haderő pedig nem létezik. A britek kilépésével pedig – akik egyre közelebb keülnek az USA-hoz – jelentősen gyengült az a haderő, ami egy ilyen közös hadseregben számításba jöhetne.

Marad tehát az, hogy az egyes tagországok külön-külön tárgyalnak az oroszokkal, és marad az a helyzet, hogy az oroszok ezt kihasználhatják azzal, hogy szembefordítják őket, ami természetesen azt jelenti, hogy a tényleges védelmi képességek, a közös piac mérete nem érvényesül Oroszországgal szemben sem a haderő, sem pedig a gazdaság tekintetében. Nem tudni, hogy az EU vezetése ezt miért nem mérlegelte akkor, amikor elutasította a német-francia javaslatot, de tény, hogy ma az Európai Unióban csak Franciaország, Németország, illetve Olaszország azok, akik hasonló ligában játszanak, mint az oroszok. Ebből pedig egyenesen következik, hogy a kelet-európai tagállamok érdekérvényesítési képessége nem csak az unión belül, hanem az oroszok irányában is meglehetősen gyenge…

Az oroszoknak mindennél fontosabb, hogy a szállítások zökkenőmentesen eljussanak a megrendelőkhöz, ahogy a megrendelőnek is pontosan ugyanez az érdekes. Azt ugyanakkor nem tudjuk, hogy most éppen hol tart az amerikai javaslat, miszerint Ukrajnának kártérítést kellene fizetni az elmaradt szállításokért, de ebben a formában ez a díj nem más, mint váltságdíj, avagy védelmi pénz! Nem nagyon tudjuk elképzelni, hogy ennek milyen jogi alapja lehet, de reméljük, hogy soha nem kerül sor egy ilyen „díj” fizetésére, mert az mindenképpen megdrágítaná az energiát az Európai Unióban!

De mi lesz így Ukrajnával? Ha a díj bevezetésre kerül náluk is növekszik  az ár, hiszen azt az európai piacon kialakult árakhoz igazítják, de – miután van egy maximált ár – az állami költségvetés hiányában jelenne meg ez az áremelkedés is! Ez egy nagy kérdés, hogy mi lenne a védelmi pénz és az áremelkedés okozta kiadás egyenlege, de nehezen hisszük, hogy Ukrajna belemenne egy ilyen kétes kimenetelű pénzügyi műveletbe.

Összességében pedig egyértelműen hátérbe szorul Ukrajna, de azért bőven marad még a tarsolyukban muníció ahhoz, hogy a NATO-nál és az Egyesült Államoknál napirenden tartsa az orosz kérdést.

Ajánlott Cikkek