A csata augusztus 1-jén kora hajnalban kezdődött, amikor az orosz–osztrák haderők megkezdték előrenyomulásukat a kászoni úton.
Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc leverése után mintegy 18 évvel, 1867. március 20-án fogadta el a magyar parlament azokat a törvényeket, amelyek a Habsburg Birodalom és hazánk politikai, jogi, gazdasági kapcsolatát rendezték. A törvényeket Ferenc József a királlyá koronázása után néhány héttel, 1867. július 28-án szentesítette. Ekkor jött létre hivatalosan az
Szirtes Ádám, eredeti nevén Szvitek, (Tápiósáp, 1925. február 10. – Budapest, 1989. július 27.) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész volt. A Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után, 1950-től egy-egy évadot töltött a Bányász és a Honvéd Színházban. 1952-től a Miskolci Nemzeti Színház, majd 1957-től a Nemzeti Színház, és
Gellért életével kapcsolatban több forrás is a történészek rendelkezésére áll, azonban szinte mindegyik – fantáziaelemeket bőven használva – másképpen meséli el a püspök élettörténetét.
A mosonbánfalvi összecsapás a nyugat-magyarországi felkelés utolsó harcainak, azon belül is a második felkelési kísérlet részét képezi, ami nagyon hamar hamvába holt. Az első felkelés során a Rongyos Gárda jelentős sikereket ért el a hiányosan képzett osztrák csendőrséggel szemben, ellenőrzése alá vonta az Őrvidéket (a mai Burgenlandot) és megalakította
A nándorfehérvári diadal a magyar–török háborúk egyik jelentős eseménye, amelynek során 1456. július 4–22. között a keresztények (magyarok és szerbek) Szilágyi Mihály vezetésével hősiesen védték Nándorfehérvár (a mai Belgrád) várát II. Mehmed török szultán a nagy túlerőben levő ostromló seregével szemben, majd a védőkhöz 12 ezer katonájával időközben csatlakozó Hunyadi
DÓZSA GYÖRGY (1470-1514) dálnoki kisnemes, délvidéki határőr parancsnok, akit a király hősiességéért kitűntetett. És őt, aki egyébként az Árpádokig vezette vissza családfáját, nevezte ki a török ellen meghirdetett keresztes háborúhoz összegyűlt keresztes, azaz az első kuruc (crux latinul kereszt) hadsereg főparancsnokául.
Szegényparaszt családból származott, édesapja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd mester, édesanyja Juhász Anna kenyérsütő asszony. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de csupán egy évig tanított mint segédtanár a Vas vármegyei Felsőlövőn.
Tolnay Klári sikeres színésznőként pályáját egyenes úton járta, de magánéletében folyamatosan hullámzó időszakokkal küzdött. 1914-ben, röviddel az I. világháború kitörése előtt született. Szerencsésen született, hiszen apjának jelentős földbirtoka volt, és családja egy nyolcszobás kúriában élt Mohorán, Nógrád megyében.
