Kezdőlap Articles posted by Fürjes Szabolcs
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem

1856 május 24.: Miskolcon a vasút!

A tisztai pályaudvart 1859. május 24-én nyitották meg a közforgalom számára. Az ünnepélyes megnyitáson a város nem képviseltette magát, mert a vasutat építő Tiszai Vaspálya Társaság nem volt hajlandó figyelembe venni a városnak a pályaudvar elhelyezésére vonatkozó kívánságát. Borítóképen: A Tiszai pályaudvar épülete (eredetileg más épület állt itt, a fényképen 1901-ben
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók

A legnagyobb folyami oldalkerekes gőzös: a IV. Károly hajó

A napokban érkezett a hír, miszerint komoly tervek vannak arra vonatkozóan, hogy a valaha volt legnagyobb magyar lapátkerekes gőzöst újraépítsék, mint múzeum- és rendezvényhajó. Ez a terv – ahogy az már csak lenni szokott manapság – azonnal politikai vihart kavart, de mi ezt egyetlen szóra sem méltatjuk, a napi politikát meghagyjuk azoknak, akik élvezettel dagonyáznak […]
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Történelem Videók Világ

Ásó és kapa után nem a nagyharang jött, de volt autó és áramfejlesztő! Röck István Gépgyára

A vállalat története igen messzire nyúlik vissza, onnan kell kezdenünk, hogy Röck István szitakészítő mester 1802-ben a Váci úton szita- és kapakészítő műhelyt nyitott. A „gyár” kezdetben főleg sziták, rosták és drótfonatok termelésével foglalkozott, de 1841-ben a gyártási körébe felvette a különféle mezőgazdasági gépek készítését is! Borítóképen: Röck István Gép- Gőzkazán
Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Amikor Rába-Krupp teherautók és buszok készültek

1896. március 27-én egy tőkéscsoport beadványt nyújtott be Győr város törvényhatóságához. A beadványban állami kedvezményeket, vámmentességet, illetve előrendeléseket kértek, amiket meg is kaptak. A részvényjegyzési ív szerint a gyár feladata: „Vagonok, gépeknek és gőzkazánoknak gyári készítése, mindennemű villanyos telepeknek és berendezéseknek előállítása (…)”. A
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Történelem Videók Világ

Kossuth, Széchenyi, határok és vasút: a Sopron–Bécsújhely-vasútvonal

Talán nem meglepő, de Kossuth és Széchenyi a vasút ügyében sem feltétlenül voltak azonos állásponton. A Magyar Középponti Vasúti Társaság 1846. július 15.-én megnyitotta Pest és Vác közötti vonalát, melynek távlatosabb értelme az volt, hogy a Duna bal partján kössék össze Pestet és Bécset. Borítóképen: Lajtaszentmiklós vasútállomás Ez a terv később megvalósult, de akkor
Magyarság Történelem Történelem Videók Világ

Benyovszky Móricra emlékezünk halála napján

A világ híres utazóinak és felfedezőinek nagyjai közé tartozik, aki 45 évig tartó rövid életútja során négy világrész több országának történetébe írta be a nevét, a távoli vidékeken tett utazásaival, földrajzi felfedezéseivel. Hátrahagyott emlékiratai nyomán számos irodalmi mű, regények, színdarabok és ezeknél jóval kevesebb tudományos mű született. Borítóképen: Benyovszky
Magyarság Nagyjaink Történelem Világ

1867 május 22.: Kossuth megírja a Cassandra-levelet

A Cassandra-levél Kossuth Lajosnak Deák Ferenchez írott nyílt levele, amellyel az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése óta emigrációban élő Kossuth az 1867-ben megszületett kiegyezésről mond (elutasító) véleményt. A Párizsból küldött nyílt levél Kasszandra trójai mitológiai királylányra utal, kinek jóslatait figyelmen kívül hagyták. A levél, bár nagy hatást
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Történelem Videók Világ

A Ganznál is „jártunk” egyet – termékeik pedig ott voltak a világ minden táján!

A Ganz történetét sokan ismerik, de ma már azt is tudjuk, hogy abban a formában, ahogy korábban ismerhettük, ma már nem létezik. Mi most egy olyan korba kalauzoljuk el a kedves olvasót, amire ma már senki nem emlékezhet igazán, de azért a korabeli sajtóból mégis össze lehet szedni, hogy miként is állt a Ganz 1927-ben! […]
Magyarság Minden más Nagyjaink Sport Sport Tájak/korok Történelem Történelem Videók

„Az áldott, jó pesti közönség jéghideg időben nézte végig az ügető lovak első délutánját”

A címben idézett esemény 1926-ból való, ugyanis ebben az évben március 7.-én zajlott le az első verseny. Mindezt Krúdy Gyulától tudjuk, aki erről az Álmoskönyvben írt. is tőle tudjuk, hogy ez az Ügető az Erzsébet királyné útján volt. Ma már nem látni nyomát sem, de mi még messzebb megyünk vissza az időben! Borítóképen: A Budapesti […]