Hölgyek esetében nem beszélünk korról, legyen elég az, hogy Karády Katalin 1910 december 8.-án született Kőbányán, a Százados úti lakónegyedben, egy hétgyermekes kispolgári családban, Kanczler Katalin Mária néven. Szegény volta család, a cipész apa meglehetősen agresszív volt, verte gyermekeit,
„Forrásutalás szól arról, hogy a Monarchia idején Apatinban, a Duna partján számos betonhajó építésébe kezdtek, mert ott a rendelkezésre álló jó minőségű sóder és olcsóbb munkaerő kedvezett a betonhajók építésének. A következő háború nyersanyaghiánya, a vasipar leterheltsége, kedvezett a betonhajók ismételt előtérbe kerülésének” – írja a Haditechnika 2012 5. számában Tóth
1922-ben Friedländer György néven született Budapesten. Később, 10-11 éves korában családjával Angyalföld és Újpest határára költözött. Édesapja Szepesváralján született, ő ezért vette fel a Szepesi nevet. 1944-ben Szepesi Ukrajnában és Kelet-Magyarországon, apja Budapesten volt munkaszolgálatos, majd a buchenwaldi koncentrációs táborban halt meg. Borítóképen: Szepesi,
Székelyudvarhely térségének populációja túlnyomórészt kelet-közép- és délkelet-európai összetételű – derült ki abból a kutatásból, amelynek során ősi apai és anyai leszármazási vonalakat vizsgált egy kutatócsoport az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Archeogenomikai Intézet (BTK AGI) munkatársainak vezetésével. Borítóképen: Székely őrtűz Az ELKH szerdai közleménye
A Derbi a magyar futball egyik legnagyobb múltra visszatekintő párharcának megnevezése, amit a Fradi és az Újpest csapatai vívnak meg hosszú évek óta. De nem ez az egyetlen budapesti nagy párharc (budapesti… erre még visszatérünk!), az MTK és a Fradi párharca az Örökrangadó. Mi most az előbbivel foglalkozunk összeállításunkban. Borítóképen: Fradi-Újpest Derbi 2019.10.19
A teljes cikkben egy tibeti lámával folytatott beszélgetést idézünk. Cey-Bert Róbert Gyula: A sólyomember visszatér című könyvében (Püski, 2006) szó esik egy tibeti lámával folytatott beszélgetésről. Az alábbi szemelvények a fenti könyv részletei. Borítóképen: Tibeti szerzetesek alkotnak A reggeli után Cering láma elmondta, hogy nagy tisztelője Kőrösi Csoma Sándornak,
A melbourne-i vérfürdő a vízilabda történetének leghíresebb összecsapása, amelyet Magyarország és a Szovjetunió válogatottja vívott a melbourne-i olimpián, egy hónappal az 1956-os forradalom leverését követően. Az eseményt a mindenki által ismert politikai előzmények miatt elszabaduló indulatok jellemezték a medencében és a nézőtéren is. Borítóképen: Zádor Ervin a
Tudjuk, ma már ilyen nincs 😉. Ha meg mégis, akkor nem mindegy, hogy ki kémkedik, és ki után, ki és mit tud meg! És ez még akkor se mindegy, ha ma már nincs ilyen… Amikor volt, hogy volt? Erre idézünk egy cikket 1937-ből, a Pesti Naplóból, Fenyő József szerzőtől. Borítóképen: Arkwright szövőgépe Az ipari kémkedés […]
Az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc egyik legtragikusabb napja volt február 2-a, Gyertyaszentelő Boldogasszony napja a zentai magyarság történelmében. Közel 3000 helybéli polgárt végeztek ki ezekben a napokban, így Véres Gyertyaszentelőként épült be a Tisza-parti város emlékezetébe. Mi most Magyar Gyula szavait idézzük a Pesti Hírlap 1894 február 2.-án
A Századunk című politikai folyóirat 1842. januári 6.-án megjelent 2. száma egy érdekes cikkel jelentkezett, melyben a földbirtok és az arisztokrácia kérdéskörében fejti ki véleményét. Számunkra mindenképpen érdekes tény, hogy már a ’48-as események előtt igen komoly vita volt azzal kapcsolatban, mit jelent a haladás, és ki hogyan képzeli azt el. A következőkben a cikk