Kezdőlap Articles posted by Fürjes Szabolcs (Page 2)
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem

A hédervári kastély

Szabolcs Fürjes 122
A pontos megnevezés sokkal inkább a Khuen-Héderváry-Viczay kastély, legalábbis valamikori tulajdonosaikat illetően. A korábban benne működő négycsillagos Hédervár Kastélyszálloda nem működik 2012 óta – jogi viták miatt… A cikk szerzőjének korábban volt lehetősége pár napot eltölteni az akkor még üzemelő szállodában, így a ma zárt kapuk mögé is betekintést nyerhetett.
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Volt egyszer egy Vurstli

Szabolcs Fürjes 111
Maga a szó az ausztriai német Wurstelprater önállóan átvett előtagja, ami szó szerint vidámparkot jelent. És igen, volt egy Vidámpark a Városligetben később, de az már csak nyomokba és csak az indulása idején tartalmazta a valamikori Vurstli hangulatát… Aztán a Vidámparknak is vége lett, de ez már egy másik történet… Borítóképen: A városligeti Vurstli, Körhinta-sor […]
Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók Világ

A magyar racka gyapja nagyja

Szabolcs Fürjes 158
„A honfoglaló magyarok az őshazából magukkal hozták a racka juhot, amely tipikusan ősmagyar állat, és sehol másutt nem található, csak ott, ahol a magyarok éltek és élnek” – Gaál László: A magyar állattenyésztés múltja. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1966. Borítóképen: ackajuhok Mekszikópusztán, a Fertő–Hanság Nemzeti Parkban (szerző: Pellinger Attila – CC BY 3.0)
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Világ

Ki volt valójában Vitéz János?

Szabolcs Fürjes 84
A kérdés azért merült el, mert aki csak kicsit is ismeri a Hunyadiak történetét, vagy akár csak Mátyás király életéről tud pár dolgot, lépten-nyomon ott találja Vitéz Jánost. Tény, hogy a nagy fának nagy az árnyéka, és talán ez lehet az oka, hogy Vitéz Jánost többnyire csak a Hunyadiakkal együtt említik, önálló entitásként talán kissé […]
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók Világ

Hidak, károk, újjáépítés

Szabolcs Fürjes 99
Senkinek nem kell bemutatni, hogy milyen károk keletkeztek a második nagy világégés során. Minden épített, és sokszor a természeti elemek is érintettek voltak, hogy a rengeteg emberéletet már ne is említsük. Ezúttal sem fogunk politikai véleményt formálni, csakis és kifejezetten azt mutatjuk meg, hogy a károk egy szeletét jelentő magyarországi hidak milyen károkat
Magyarság Tájak/korok Történelem Világ

A városligeti „kis-Lánchíd”

Szabolcs Fürjes 132
A Városliget sok átalakuláson ment keresztül, mire elnyerte a mai, ma is ismert formáját. Ennek oka az, hogy már a korai időktől fogva úgy tervezték, hogy a város egy pihenő részét építik ki itt, de igencsak meglepődnénk, ha a többszáz évvel ezelőtti állapotokba csöppennénk nagyhirtelen. Borítóképen: Dróthíd a Városligetben, Hofbauer János rézkarca, 1828 körül A […]
Magyarság Tájak/korok Történelem Világ

Ez meg mi? Ikarus Scolo!

Szabolcs Fürjes 163
„Elkészült az Ikarus Rt. személyautójának prototípusa. Az ötszemélyes jármű 1300 köbcentis Hyundai motorral, kormányművel és sebességváltóval, Ikarus futóművel és karosszériával, többféle rendeltetéssel, 19-féle változatban gyártható” – írta a Népszabadság 1999 augusztus 18.-i száma. Borítóképen: Ikarus Scolo Ez jól hangzik, különösen, mert a cikk így folytatódik: „A
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Történelem Videók Világ

Reneszánsz csoda Zalában: az egervári várkastély

Szabolcs Fürjes 127
Ahogy azt Eger város nevének egyik megfejtéseként is ismerjük Egervár esetében szintén az égerfa lehet a névadó, hiszen Egervár neve a korábban mocsaras területen gyakori égerfa és a 13. században már a település létező várának összevonásából adódott. De Eger város, és Egervár bizony még légvonalban is majd’ 300 kilométer távolságra van, de történetükben mégis van […]
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók Világ

A Csepel Művek

Szabolcs Fürjes 128
Cikkeinkben már igen sokat foglalkoztunk a Csepel Autógyár történetével. Az autógyár egy külön vállalat volt, nem volt része a Csepeli Fémműveknek, de történetük közös tőről fakad. Igen, a Weiss Manfréd Acél- és Fémművekről van szó, illetve annak leányvállalatairól, ami azonban egy ponton összevontak… Borítóképen: A Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek főbejárata a Szent Imre

Galéria

Logó