Szerencsére legtöbbünk a hidakat így értelmezi, de sajnos – és ez a 20. század egyik legnagyobb tapasztalata… -, bőven vannak olyanok, akik bizonyos történelmi helyzetekben a hidak lerombolásával kívánták elválasztani azt, ami pedig összetartozott. És vannak olyanok is, akiknek semmiféle
Nem, egyáltalán nem túlzás azt állítani a MÁV 220-as sorozatú mozdonyairól, hogy a maga korában kiemelkedő teljesítményű volt, ugyanis az eredetileg az 1873-ban elkészült 2’B tengelyelrendezésű MÁV 1a. osztályba sorolt mozdonyairól így írtak hatvan évvel később: „Volt idő azonban, amikor méreteivel, súlyával és teljesítőképességével nemcsak a hazai összvasutak
Talán nem tudják sokan, de a csepeli kikötőknek ma is komoly jelentősége van a hazai és nemzetközi áruforgalomban, de az 1920-at követő években létkérdés volt, hogy milyen módon sikerül tengeri kapcsolatot létesíteni az addigra már kialakult magyar külkereskedelmi partnerek irányába. Ennek oka az volt, hogy a magyar ipari- és mezőgazdasági termékek messze földön keresettek
Budapest lakossága mindig is nagytempóban növekedett, de ez a növekedés különösen nagy lendületet vett a 20. század első negyedében. Míg 1900-ban nem érte el a város lakossága a 900.000 főt, addig 1920-ra 1,2 milliónál is több lakónak adott otthont a város, de a növekedés nem állt mag; 1930-ra egyenesen a 1,5 milliós lélekszámot ostromolta a […]
Manapság nem meglepő, ha a Magyar Posta logójával ellátott autóval találkozunk az utakon. De mióta van ez így? Mikor kezdődött a posta motorizálása, és ha már négy kerékre költözött a posta, akkor milyen gépeket használtak? Mutatjuk a gépeket, amelyek célba juttatták a küldeményeket! Borítóképen: A Magyar Posta elektromos csomagszállító automobiljai Elsőként a triciklik
A MÁV-ot rettenetes veszteség érte az első világháború, és az azt követő felforgató tevékenység okán. Elcsatolt vonalak, elrabolt eszközök, leszerelt gyárak maradtak a háború, a kommunista rémuralom, az 1920-as események, és az ezek után értelemszerűen bekövetkező válságos idők után… Az ország azonban élni akart, teste vérkeringését pedig a MÁV biztosította, és az akkori
A Szárd Királyság 1847 előtt Szardínia szigetét jelentette, de – miután egyesítették a Savoyaiak kontinentális birtokaival nem csak kiterjedése, hanem neve is megváltozott: ekkortól a Szárd-Piemonti Királyság nevet viselte. De ez nem volt elég: Károly Albert szárd–piemonti király – aki 1831-től Szardínia és Piemont királya, Savoya uralkodó hercege volt – az egységes
1846 július 15. Elindul az első magyar vasút a Pest-Vác vonalon, a 33 kilométeres pályán immár gőzvontatású vasúti kocsik közlekednek. Azt sajnos nem tudjuk, hogy akkoriban mennyi kocsival bonyolították le a fogalmat, de azt tudjuk, hogy a Millenniumot megelőző, az 1895-ös évben 13.925 kilométerre rúgott a hazai vasúti pályák hossza, és a vasutak kocsiállománya kereken
A Ganz és társa Rt. nagy gyárának elődjét Ganz Ábrahám 1854-ben – mint kis vasöntőt! – Budán egy kis házban alapította. 1867-ben átment a gyár Eichleitner Antal, Keller Ulrich és Mechwart András kezeibe, akik azt Ganz és társa név alatt folytatták és 1869-ben részvénytársasággá alakították. Összegzésünk az első, alig több, mint 20 évet veszi számba, […]
1873, Bécs. Abban az évben világkiállítást rendeztek a császárvárosban, amelyen természetesen magyar kiállítók is megjelentek. A kiállításra a várt 20 millió látogató helyett csak 7,3 millióan érkeztek – kolerajárvány tört ki, majd a tőzsdekrach következett nem kis részben azért, mert éppen a kiállítás ütött hatalmas lyukat az államháztartáson! -, a várt siker elmaradt…