Nálunk szokásban van, hogy így ünnepek idején a szomszédság az otthonról hozott ételekkel lepi meg egymást. Mi vittünk barkó káposztalevest, és természetesen mákos bobajkát, kaptunk ruszin lepcsánkot, román miccset, mert bizony így élünk mi „egy kupacban”. Ezúttal nem megyünk bele ennek
Sepsikőröspatak Sepsiszentgyörgytől 10 km-re északkeletre a Körös-patak völgyében. Kálnok tartozik hozzá. Ez nem is olyan nagy véletlen… A falut 1332-ben Kemuspatak néven említik először. A falu feletti Fenyő-tetőn 11 – 12. századi tojásdad alakú, sánccal övezett favár maradványai láthatók. Orbán Balázs szerint ez volt a Kálnoky család ősi fészke, innen költöztek le a
A 19. század végén alakult ki a tarka, szabadrajzú, térkitöltő hímzés, amelyet lakástextileken, valamint vászon és bőr viseletükön egyaránt alkalmaznak. A számtalan motívum között legjellegzetesebb a matyó rózsa. A színes virágminta az önálló művészeti ággá váló bútorfestésben is főszerepet kap. A karakteres matyó népviseletet ma is szívesen felöltik a különböző helyi
A vádak meglepőek (és igaztalanok voltak és ma is azok!): kémkedés, valutaüzérkedés, hűtlenség és hazaárulás. Talán az akkori rezsim a saját bűneit olvasta a magyarországi katolikus egyház fejére? Elképzelni sem tudjuk, de a lényegen nem változtat; a kommunisták el akartak mozdítani minden, ami vallás, mindent, ami hagyomány és mindent, és mindenkit, ami, aki magyar!
Az Fradi I. osztályú bajnokságban szerzett első bajnoki címéről számolt be a Nemzeti Sport működése első évének végén Moór Jenő „Az év története” cím cikkében. Az írás teljes képet ad az első és a másodosztály küzdelmeiről, sőt az egyes csapatok külföldi eredményeit is említi, mi most azonban csak az I. osztályú bajnokságról szóló részt közöljük […]
Történelmi tapasztalataink arra tanítottak bennünket, hogy az építészet, az ideológia és a nemzeti identitás között szoros a kapcsolat. A magyar kormány ezért 2010 óta kiemelt hangsúlyt fektet a klasszikus építészeti emlékek helyreállítására, ami a magyar nemzeti identitás megerősítésének fontos eleme. Borítóképen: A Bazilika kupolája készül! Ezen munka fontos lépéseként a
Szerdán és csütörtökön (28.-án és 29.-én) kisvasúti járműbemutatóra várja a Gyermekvasút a családokat Csillebérc állomásra, mindkét nap 10-től 16 óráig fogadja a látogatókat a rendezvény, a belépés díjtalan. Két gőzmozdony is forgalomba áll, és nosztalgiavonatokkal ingázik Széchenyihegy és Csillebérc között. A téli szünetben mindennap feldíszített kocsikkal járnak a
Ahelyett, hogy nagyon komoly elemzésbe kezdenénk, a magyar történelmi időszakokban megjelent rövid híreket idézzük. Ez a fajta megközelítés nem teljeskörű, nem mutatja be a kor közállapotait vagy hangulatát, de segítenek ahhoz, hogy a történelmi eseményeket elhelyezhessük abban a hangulati közegben, amelyben lejátszódtak. Borítóképen: Vasárnap, 1924. január-június (5.
1931. július 15-én indult útnak a Justice For Hungary (Igazságot Magyarországnak) feliratú repülőgépével Amerikából Endresz György pilóta és Magyar Sándor navigátor, akik első magyarként (és a világon tizenötödikként) repülték át az Atlanti-óceánt. A repülőgép névadása ma is aktuális, de akkor egy fél világ gondolta azt, amit mi magyarok, hogy a diktátum aljas és
1922. december 27. Budapesten addig meglehetősen széttagoltan működtek az egyes személy (és teher!) szállítási ágazatok, sőt jellemző volt, hogy viszonylatonként más és más tulajdonosok voltak egy időben, ami az egyébként egyre inkább egy egységet alkotó Budapest számára immár nem volt megfelelő, de az egyes cégek, akik a jártatokat működtették – éppen a széttagoltság






































