A csodálatra méltó természeti környezetben fekvő Füzér Vára egyike az ország kevés olyan magánföldesúri várának, melyről nagy valószínűséggel állítható, hogy már a tatárdúlás előtt állt. A füzéri Várhegy Magyarország 7 természeti csodájának egyike, amely Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a
I. András (avagy Endre), akit 1046-ban (egyes források szerint 1047-ben) koronáztak királlyá, Béla herceggel osztozott a hatalmon. Örökösévé és a Magyarország 1/3 területén létrehozott dukátus (hercegség) urává tette. A két testvér között 1057-ben romlott meg a kapcsolat, amikor I. András kiskorú fiát, Salamont királlyá koronáztatta és örökösévé tette. Borítóképen: Béla
Nem, sajnos ezúttal nem egy hangos nemzetközi sikerről számolunk be, sőt úgy általában sem lehet komolyabb sikerről beszélni, de itt és most egy olyan műalkotásról lesz szó, ami megjelenésével, eleganciájával csodálatraméltó alkotása a magyar iparnak! Nem is beszélve arról, hogy a 20. századi magyar történelem szerves részévé lett, pedig összesen – írd és mondd! – […]
Azt mindenki tudja, hogy a tihanyi alapítólevél az egyik legfontosabb magyar nyelvű szórványemlék, a lejegyzett magyar szavak latin nyelvű szövegbe ágyazódnak be. Az is közismert, hogy az okiratot I. András magyar király adta ki, és valószínűleg Miklós püspök fogalmazta. Van azonban pár olyan tény, ami nem biztos, hogy eleddig kellő hangsúlyt kapott az apátsággal
A kisvasút létét az Eger-Putnok-i helyiérdekű vasút (87) 1908-ra befejezett megépítésének köszönheti, ugyanakkor – és ez különösen fontos! – a 77-es számú vonal igazi jelentőségét a hozzá csatlakozó kisvasúthálózatok, a nagyvisnyói és a szilvásváradi keskenynyomtávú vasutak adták Ez utóbbiak tették lehetővé ugyanis a Bükk hegység nagy terjedelmű, részben
Nevezik a legnagyobb Árpád-házi királynak is, de mi ezzel a jelzővel kicsit óvatosabban bánnánk – még akkor is, ha III. Béla uralkodása alatt felvirágzott a gazdaság és kultúra! -, ugyanis az Árpád-ház megannyi kitűnő királyt adott Magyarországnak. Annak jártunk utána, hogy miként vált 24 esztendős uralkodásának végére Magyarország vezető hatalommá Európában. Borítóképen:
Igen, immár 85 éve – tisztázatlan körülmények között! – a vonat alá esett. A proletár költészet legnagyobb képviselőjeként tanították életét, ami nem illett bele a puritán baloldali ember jellemrajzába, arról nem eshetett szó vele kapcsolatban… Az irodalomtudósok csupán a rendszerváltozás után láthattak hozzá e kivételes tehetség istenes verseinek feldolgozásához. A Tiszta
Az ikonikus magyar uralkodó, Mátyás király 1490. április 6-án hunyt el, földi maradványait azonban sosem azonosították. Ez idáig. Borítóképen: Mátyás (1443–1490) emléktábla a Storno-ház falán, ahol 1482 decembere és 1483 februárja között élt. (Sopron, Fő tér 8.) Hunyadi Mátyás, az igazságos 1458. január 24-től egészen a halála napjáig uralkodott. Közmegbecsülésnek örvendő,
A Bálványosvár az ősi magyar vallás fellegvára volt, amelyet a 12–13. században építtetett az Apor család – amely a 12. században vette fel a keresztény hitet –, de a vár már a 17. században romos lett. A maradvány Kovászna megyében található, közel a Hargita megyei határhoz, Bálványosfürdő felett, 1040 méter magasan. Történetét Benedek Elek Bálványos […]
A Fertő-Hanság Nemzeti Park része a Hanság, amelyet a környék népnyelve “Hany”-nak nevez. Az ősi háborítatlanságban gazdag lápi és mocsári növényvilág alakult ki. Borítóképen: Hany Istók, Bubb Gyula beállított felvétele Hany népe sajátos hiedelem- és mondavilágot teremtett a láp fölött sejtelmesen hol itt, hol ott megjelenő, sárgásan, kékesen derengő fénycsóvák