A Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth (HSCS) az 1920-as években indult el azon az úton, ami egyenesen a világhírig vezette, hiszen a világ számtalan országába eljutottak gépeik. A traktorok – és sok más mezőgazdasági gép is! – önmagukban is kiváló szerkezetek voltak, de a HSCS olyan
Igen, pontosan! Volt ilyen elképzelés, de előre tisztáznunk kell, hogy a címben említett, soha meg nem valósult állam nem a Kossuth-féle Dunai államkonföderáció, de annak kissé átalakított folytatásának tekinthető. Leginkább Jászi Oszkár nevéhez köthető, aki a „A Monarchia jövője – A dualizmus bukása és a Dunai Egyesült Államok” című könyvében, illetve annak második,
Talán senkinek sem kell mondani, hogy egy bizonyos kisbajúszú ember úgy nyert meg magának egy országot, hogy nem csak repülővel jött-ment eszeveszett tempóban kortesbeszédeket tartani, hanem talán ős volt az, aki először használta úgy az addigra már eléggé elterjedt rádiót, ahogy azt addig csak a szappanoperák hirdetői tették… Borítóképen: Szendvicsemberek A jöbb
„Hernyók vagytok!” Egy időben elég sűrűn lehetett hallani ezt a focipályák mellett, ami a szurkoló rosszallását jelentette. Netán azt, hogy lassúak voltak a játékosok, így a játék is? Nos, ha ez így volt, akkor a vasút Hernyójára ez aligha igaz! Legalábbis, ami – a tervek szerint! – a sebességet, és a gyorsítóképességet illeti. Borítóképen: “Egy […]
Az előző részben ismertettük a 19. és 20. század fordulója körüli politikai, illetve katonai helyzetet, most pedig rátérünk arra, hogy miként építették meg Gubányi Károly vezetésével azt a vasútvonalat, ami bizony megépülése után mind politikai, mind pedig gazdasági értelemben hatással volt a világban történő eseményekre. Borítóképen: Munkások és katonák az alagút kapuzata
Nem véletlenül használtuk a nem éppen kis területet jelentő Távol-Kelet kifejezést, ugyanis, ha azt írjuk, Mandzsúria, nem biztos, hogy sokan tudják, miről is van szó… Pedig sok történész állítja, hogy az első világháború valójában Mandzsúriában kezdődött az 1895-ös első kínai-japán, illetve az 1904-1905-ös orosz-japán háborúval. Borítóképen: Alagútfúrás a mandzsúriai
„Először húnok voltunk, azután töröktatárok, később fagygyúkonzumens finnek-ugorok, most legújabban semmik se vagyunk. Töröknek születtünk, avarokkal házasodtunk, szlávoktól kértünk kölcsön szókat, mondja Vámbéry Ármin; a nyelvünk mai alakja csak később lett a mostanival azonossá. Mit kereshet és mit találhat tehát gróf Zichy Jenő Ázsiában?” Borítóképen: Tiflisz (ma:
Az első magyar motorkerékpárt Csonka János készítette 1893-ban. Talán itt alkalmazta a gyakorlatban először a porlasztót, így ez a motorkerékpár nem csak a hazai kétkerekűek világában számít mérföldkőnek, hanem a belső égésű motorok világában is! Borítóképen: A BNV-n a Csepeli Motorkerékpárgyár által gyártott Pannonia motorkerékpár – 1969 (forrás: Fortepan / FŐFOTÓ)
Ha valaki annyi idős, mint ezeknek a soroknak az írója, akkor pontosan tudja, hogy generációja a sokféle sós (és egyéb) rudak, pálcikák forgatagában van egy, ami mindig is „a ropi” lesz! Igen, ahogy a címből is kiderült hivatalosan Nógrádi Ropogós, amin én magam is meglepődtem, mert valamiért mindig elkerülte a figyelmem, hogy a „ropi” felirat […]
Bár nem ez volt a legerősebb mozdony a MÁV gőzmozdony sorozatait tekintve, hiszen a MÁV 601 Gigant maximális, 2950 lőerős teljesítményével nem vetekedhetett, de tartós teljesítményben már közelítette. Összehasonlítani mégsem lehet a két sorozatot, mert annyira eltérőek voltak – hiszen nagyon más feladatra szánták a két gépet! -, hogy értelmetlen lenne az összevetés.