A történet persze nem tegnap kezdődött, de tény, hogy a völgyhíd átadására 2000 november 30.-án került sor. Ez nagy lépés volt akkor – majd arról is lesz szó, hogy miért -, de előbb még érdemes annak a vonalnak a történetét is feleleveníteni, amelyhez megépült. És ez bizony igen messzire vezet
A Győri ETO (ETO: Egyetértés Torna Osztály) 1904-ben alakult, és 1907-ben el először – akkor a Vidéki bajnokság Nyugati kerületében. A klubnak volt igen sikeres korszakai, hiszen négyszeres magyar bajnok, illetve kupagyőztes, sőt BEK-elődöntős is volt 1965-ben. Az NB1-ben a ’80-as évek elején meghatározó csapat volt az ETO, amihez persze már akkor meg kellett teremteni
Többször írtunk már arról, hogy a második világháború után az addigi a MÁVAG-Magyar Wagon- és Gépgyár-Weiss Manfréd triumvirátus – amit kiegészített a Láng, és még pár kisebb, de nem kicsi vállalat – autógyártási kapacitásait leépítették, és azt az Ikarusba és Csepelre szervezték, a traktorgyártást pedig a Vörös Csillag Traktorgyár (egykori HSCS) vette át. Az új […]
A hazai technika történetével, de különösen a közúti járművekkel foglalkozó cikkeinkhez gyűjtött anyagok során rendre feltűnik egy név, mintha csak mindenütt ott lett volna, ahol a magyar autógyártás egyáltalán csak szóba került, vagy szerencsés esetben sikerült is tető alá hozni a hazai autógyártás örökké áhított üzemeit, gyártósorait. És ez voltaképpen igaz is: Winkler
Igen a MÁV M42-es „sorozatot” akkor kezdték el tervezni, amikor a MÁV elhatározta, hogy lecseréli az akkora már kiöregedett M44 sorozatú tolatómozdony típust egy hasonló kaliberű, de a kornak megfelelő felépítményű mozdonytípusra, és ez lett az M42-es. A előző mondat idézőjele pedig nem véletlen… Borítóképen: A GYSEV M42 típusú mozdonya a soproni pályaudvaron (szerző:
Azt a kifejezést gyerekkoromban többször hallottam, de azt sosem tudtam, hogy mire, illetve kire utalt a mondás. Azt tudtam, hogy akkor használték, ha valamilyen eszköz, vagy szerkezet végleg javíthatatlanná vált, „meghalt”. És milyen sok igazság volt ebben a szállóigében… Soós Lajost ugyanis a rendszerváltás előtti évtizedek legjelentősebb köztörvényes bűnözőjeként tart
Valóban volt ilyen verseny? Valóban elérte minőségben a hazai termék az amerikai óriásvállalat termékeinek színvonalát? Nos, ezt úgy igazán nem tudjuk, mert sem a GE, sem pedig a BEAG akkori gyártmányait nem volt alkalmunk kipróbálni. Már csak azért sem, mert az évszám 1975, amikor a Hi-Fi kifejezésről értelemszerűen nem is hallottunk… Borítóképen: A BEAG logója […]
„A számítások azt mutatják, hogy ha a közlekedés teljesítőképességét azon a szinten kívánjuk tartani, melyet a népgazdaság örvendetesen gyors fejlődése, illetve ennek következtében jelentkező szállítási igényei megkívánnak, akkor folyamatosan és hosszabb időn keresztül a nemzeti jövedelem nagyobb hányadát kell a közlekedés fejlesztésére fordítani, mint eddig” – ismét dr.
Az előző részben az első figyelmeztetések egyikét idéztük fel, ami arra hívta fel a figyelmet, hogy a közlekedésre nem fordított elég figyelmet az akkori – és az előző – vezetés, ezért aztán nemhogy a termelés fokozódásával, az utasforgalom növekedésével nem tudott lépést tartani az ágazat, hanem még a természetes amortizáció pótlása, illetve a megfelelő karbantartások
„… a közlekedés fejlesztésében súlyoshibákat követtünk el, amelyeket halaszthatatlanul jóvá kell tenni. <…> Tudományosan megalapozott és valamennyi hazai adottságunkkal, józan előrelátással számoló közlekedésfejlesztési, közlekedéspolitikai koncepciót kell kialakítanunk.” – írta dr. Csanádi György műszaki egyetemi tanár a Magyarország 1957. évi 1. számában.