A mai Magyarország legnyugatibb pontja Felsőszölnök. Itt találkozik a szlovén az osztrák és a magyar határ. 1920-ig a Vendvidék és Muravidék területileg összetartozott. 1919 után Muravidék a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz (a későbbi Jugoszláviához) került, és az újonnan kialakuló
„Az Ikarus, a Mávag és a Lánggyárak összefogásának eredményeként megszületett a legújabb típusú távolsági autóbusz, amelyet a Nehézipari Külkereskedelmi N. V. egy Buenos-Airesi közlekedési vállalat rendelésére a tengerentúlra szállít” – írta a Magyar Ipar, 1949. május 15.-i száma. Borítóképen: MÁVAG A19 1949-et írunk tehát. A cikk – és ez már előre jelez valamit! – nem
Egy igazán szép vonalú gép, ami nem volt sokáig gyártásban, ma már csak egyetlen példányban létezik, de mégis a magyar ipar remekét tiszteljük benne, ugyanis a keskenynyomközű pályákra tőle remélték azt a teljesítményt, amit a C50-esek, illetve az Mk48-asok nem tudtak produkálni. Borítóképen: MÁV Mk49 Az pedig nem a típus hibája, hogy amikor elkészült, akkor […]
Talán kevesen tudják, hogy a Lehel tér helyén, az Árpád-házi Szent Margit-templomtól (Lehet téri templomtól) indulva északra a mai Dózsa György útig valami egészen mást találtunk volna jó 150 évvel ezelőtt, mint manapság. Ez önmagában nem nagy meglepetés, mert bizony a város folyamatosan változott, de az már bizony meglepő lehet, hogy ezen az akkor Terézvároshoz […]
Budapest épületeinek egy jó része igen gazdag történelmet tudhat magáénak, és vannak olyanok is köztük, amelyek története a magyar történelem egyfajta lenyomata. Így van ez a hivatalosan Budapest, Deák Ferenc utca 16-18 szám alatt található épülettel is, ami valójában a Deák tér, illetve az Erzsébet tér meghatározó épülete, a hivatalos cím szerinti utcából, annak
„… az Isten elküldte Gábor angyalt Galilea Názáret nevű városába egy szűzhöz, aki egy Dávid házából való férfinak, Józsefnek volt a jegyese, és Máriának hívták. Az angyal belépett hozzá és megszólította: – Üdvözlégy, kegyelemmel teljes! Veled van az Úr! Áldottabb vagy minden asszonynál. (…) Ne félj, Mária, mert kegyelmet találtál az Istennél! Íme, fogansz méhedben, […]
1442 március 25-én Hunyadi János és Újlaki Miklós, az erdélyi vajdák vezetésével sikerült legyőzniük Mezid bég hadseregét Erdélyben. Az időszakot azonban belháború és trónharcok jellemezték Magyarországon Habsburg Albert király halála után, mely a leghatalmasabb nemesek két táborra szakadásához vezetett. Borítóképen: Thuróczy krónika (A magyarok krónikája) – Hunyadi
Bartók Béla (Torontál vármegye, Nagyszentmiklós, 1881. március 25. – New York, New York, 1945. szeptember 26.) posztumusz Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a 20. század egyik legjelentősebb
Érdekes szelete a budapesti városépítésnek, és közlekedésszervezésnek az Árpád híd pesti hídfőjének és környékének rendezése. Az Árpád híd építése Kossalka János tervei szerint már 1939-ben elkezdődött, de aztán 1943-ban a háborús helyzet okán leállt az építés, amikor pedig a háború után, 1948-ban újraindult az építés, nem az eredeti tervek szerint valósult mag a híd.
„A strandfürdő Budapest olyan területén fekszik, ahol a szabad Dunán kívül nincs közelben fürdési lehetőség” – írták az újságok 1947-ben. A leírás az akkor Árpád-strandfürdő néven futó beruházás indoklása. De hol van ez a fürdő ma? Nos, sokáig Szabadság Strandfürdő néven nevezték, de – miután akkor ezen a néven tulajdonképpen bármi is futhatott… -, a […]