Mechwart találmánya, a gőzeke, jelentős előrelépést hozott a szántás technikájában. Míg a korábbi ekék csak korlátozottan tudták forgatni a talajt, Mechwart célja az volt, hogy a gőzekéje ne csupán forgassa a földet, hanem az ásó munkáját is megközelítse. Hosszas kísérletezés után végül
Az 1949-es Bécsi Nemzetközi Autókiállításon a magyar küldöttség hatalmas sikert aratott. Különösen nagy érdeklődés övezte az új magyar távolsági autóbuszt és a Csepel-motorkerékpárt, amelyeket a kiállítás legkiemelkedőbb darabjaiként emlegettek. Borítóképen: A sofőr büszkén mutogatja az érdeklődőknek a budapesti Szabadság téren (forrás: Kanadai Magyar Munkás, 1949) Az
A korabeli sajtó igencsak óvatosan közelítette meg a témát: aki tudott a sorok között olvasni, annak talán le is esett, hogy bizony a Pannónia fejlesztése során a mérnökök eléggé magukra hagyva dolgoztak, mintha csak amolyan megtűrt dolog lenne a motorkerékpár-gyártás. Pedig az akkori írások, sajtómegjelenések rendre megemlítették, hogy Csepelről igen sok motorkerékpár
A magyar vasút és a Ganz gyár szinte egy időben jött létre. 1846-ban indult el az első magyar gőzvasút, és a negyvenes évek végén Ganz Ábrahám Budán megnyitotta hétfős vasöntödéjét. Ebből az apró műhelyből fejlődött ki a későbbi Ganz és Társa Danubius Gép-, Vagongyár és Hajógyár Rt., amely minden korszakában együtt haladt a magyar vasúttal. […]
Magyarország argentínai exportjában a Ganz vasúti kocsik mindig kiemelkedő szerepet játszottak. Ennek oka egyszerű volt: csak olyan termékeket lehetett sikeresen exportálni, amelyek kiállták a nemzetközi verseny próbáját. Borítóképen: Az ArgentinÁllamvasutak 1 m nyomtávú háromrészes Diesel-motoros gyorsvonata a Cordoba—Serrezuela—Catamarca vonal luxus-személyforgalmának
A gépkocsihasználat térhódítása egyértelműen megváltoztatta Budapest látképét. A széles sugárutak és keskeny utcák teljesen átalakultak, miután eltűntek a lovaskocsik. Tíz évvel azelőtt a fővárosban még sokkal több lovat lehetett látni, de azóta szinte teljesen kiszorultak a mindennapi közlekedésből. Borítóképen: Az új középtípusú autóbuszok a főváros utcáin. az alvázat a
Az első, kizárólag személyszállításra szolgáló lóvasút 1866-ban indult el a Múzeum körúton. Akkoriban senki sem gondolta volna, hogy néhány évtizeden belül hatalmas változások és fejlődés zajlik majd a városi és országúti közlekedésben. A budapestiek mindig nyitottak voltak a korszerű technológiákra. Borítóképen: Andrássy út, háttérben a Hősök tere – jön az 1-es
1958-ban az Ikarus Gyár mérföldkőhöz érkezett, amikor az első autóbuszokat útnak indította Ceylonba. A trópusi éghajlati viszonyok komoly kihívások elé állították a tervezőket és mérnököket, akiknek nemcsak a forró, párás időjárással, hanem a festéket károsító rovarokkal is számolniuk kellett. A megfelelő hőmérséklet biztosítása az utastérben szintén kulcsfontosságú
A Teherfuvar NV standjain a Hároméves Terv utolsó esztendejében új típusú kocsik keltettek feltűnést. Több is feltűnt a főváros utcáin ezek a kis 1/2 tonna teherbírású teherautók, amelyeknek külföldi alvázára a karosszériát és a vezetőfülkét teljesen a magyar dolgozók készítették. Borítóképen: A Teherfuvar NV-nél karosszált Bedford PCZ (forrás: Autó-Motor, 1950) Hamar
A budapesti Ganz Vagon- és Gépgyár 1950-ben mutatta be az új motorvonat első példányait. A vonat 160 méter hosszú volt, hat kocsiból állt, és összesen 184 hálóhelyet biztosított az utasok számára. Legnagyobb sebessége elérte a 110 km/h-t, így jelentős előrelépést jelentett a vasúti közlekedésben. Borítóképen: A motorvonat üzemben (forrás: Magyar Technika, 1951) Az új típus






































