Automatikus sebességváltó, golyóstoll, mosógép? Hát persze, hogy magyar a feltalálójuk: Bíró László József

Bíró László József, spanyolul Ladislao José Biro (született: Schweiger László József, Budapest, Terézváros, 1899. szeptember 29. – Buenos Aires, 1985. október 24.) magyar újságíró, festőművész, feltaláló, nevét legismertebb találmánya, a golyóstoll tette világszerte ismertté.

Borítókéepn: Bíró az általa kreált tollal

Bár a golyóstoll megvalósításával előtte mások is próbálkoztak, és több szabadalom is született erre, a mai modern eszköz elterjedése leginkább Bíró László érdeme. Eredetileg újságíróként dolgozott, de festészettel is foglalkozott.

Az 1930-as években szerkesztette meg Budapesten az első golyóstollat. Felismerte, hogy az újságok nyomásánál használt tinta gyorsabban szárad, mint a töltőtollba való, és a papíron szárazon és piszkolódásmentesen megmarad.

Mivel ez a sűrűbb tinta nem volt cseppfolyós, egy kis golyót szerkesztett a tollba, amely a tintát annak aljára vezette. Ahogy a toll a papíron mozog, a golyó forog, és így veszi fel a tintát, melyet a papírra ken.

Bíró első golyóstoll-szabadalmát töltőtoll néven 1938. április 25-én jelentette be a Magyar Királyi Szabadalmi Bíróságnak. Nem sokkal utána, november 23-án Pépes halmazállapotú tinta és hozzá tartozó töltő-toll címmel jelentett be újabb szabadalmat.

A használható golyóstoll előállításához vezető kísérleteket külföldön fejezte be, ugyanis Bíró Párizsba ment. Egy argentin, Agustín Pedro Justo, akivel már külföldön ismerkedett meg, javasolta neki, hogy költözzön Argentínába, és csak a külképviseleten, ahová beutazási engedélyért folyamodott, tudta meg, hogy Justo valójában az argentin elnök.

Argentínába való kivándorlása után, 1940-től önállóan kísérletezett. Ottani letelepedése után megfelelő módosítással az öntvényrepedést jelző festéket alkalmazta a golyóstoll töltésére. Argentínában benyújtott találmányára 1943. június 10-én kapott szabadalmat. Az első rendszeres eladásra gyártott golyóstollakat 1945-től Eterpen néven árusították. Az új íróeszköz – Biropen néven – gyorsan elterjedt az egész világon, és már életében halhatatlanná tette feltalálója nevét.

Az angol kormány azért vásárolta meg a szabadalmat, mert a golyóstoll a repülőgépeken nagy magasságokban is működött, nem folyt ki belőle a tinta. 1944-ben a Royal Air Force Bíró-féle golyóstollakat használt. A franciák részvénytársaságot (BIC) alapítottak a találmány hasznosítására, amely napjainkig fennáll, és nagy mennyiségben forgalmazza. A Parker cég 1957-ben kezdte meg a golyóstollak forgalmazását. Az 1960-as évektől kezdve a golyóstoll a Föld minden országában elterjedt, és általánosan használt íróeszközzé vált.

Olasz nyelvterületen a golyóstollat ma is gyakran „biro”, angol nyelvterületen „biro” vagy „biro pen”, franciáknál „biro”, Argentínában „birome” néven említik, Orwell műveiben például kizárólag ezen a néven szerepel.

Találmányainak listája:

• 1928 Vizes töltőtoll (Magyarország)
• 1930 Mosógép (Magyarország) „Mesemosó a tökéletes házi gőzmosógép” – tűzhelyhez kapcsolható az energiát gőzből nyerő mosógép
• 1932 Automatikus sebességváltó (Magyarország)
• 1936 Elektromágneses továbbító berendezés (Magyarország) (egyfajta lineáris motor(wd)), (a mai mágnesvasút is a lineáris motor elvén alapul)
• 1938 Golyóstoll (Magyarország, Franciaország), 1941–1948 (Argentína), később több mint 100 országban
• 1941 Termikus berendezés (Argentína)
• 1942 Fertőtlenítő golyócska (Argentína, hét másik ország)
• 1943–1957 Klinikai termográf (Argentína, hat másik ország)
• 1943–1959 Sérthetetlen zár (Argentína, hat másik ország)
• 1943–1962 Palackcímke nyomtató (Argentína)
• 1943–1962 Függönytartó (Argentína)
• 1944 Eljárás fenolgyanták előállítására (Argentína)
• 1944 Ampullanyitó (Argentína)
• 1944–1948 Golyóstoll (USA)
• 1945 Eljárás acélrudak ellenállásának növelésére (Argentína)
• 1945–1954 Golyós dezodor
• 1956 Nyomdai tükör (Argentína)
• 1958 Berendezés energia nyerésére tenger hullámaiból (Argentína)
• 1970 Fehérje (Argentína)
• 1978 Együtemű belső égésű motor (Argentína)
• 1978 Gázok frakcionálása molekuláris és izotóp rendszerekben (Argentína, három másik ország)