Autóversenyek hajnalán: Tátra-Adria túraút, 1913 – 1. rész
„… a csütörtökön tartott sportbizottsági ülés a Tátra—Adria túraútnak május hó 25-ike és június hó 1 -je között való rendezését határozta el.” – adta hírül az A Motor című újság 1913. évi 8. száma. Ekkor már voltak vázlatos tervek az útvonalról, de hivatalosan még nem minősült elfogadottnak, így a lap sem közölhette.
Borítóképen: A Tátra-Adria túraút rajtja 1913 reggel 5 órakor a Kígyó-téren (Ferenciek tere) – 1913
Ha pontos útiterv még nem is volt, azt már 1913 januárjában megtudhatta a nagyérdemű, hogy a verseny plakátját Mannó Miltiadesz készíti – hiszen terveit már elfogadták, így a megbízást elnyerte -, és azt is, hogy a Királyi Magyar Automobil Club Singhoffer Géza iparművész által készített bélyegtervezetet is elfogadta.
„Az útvonal előzetes bejárását és az útvonalon fekvő városok hatóságainak személyes informálását Zichy Béla Rezső gróf vállalta magára. Zichy grófon kívül Kienast Ferenc, dr. Delmár Tivadar és Hecker Frigyes urak fogják az útvonal egyes részleteit felülvizsgálni” – írta a már idézett lap 10. száma.
Az időpont meghatározása egyébként kissé bizonytalan volt, mert majdnem azonos időben tervezte az Osztrák Császári és Királyi Automobil Club az Alpenfahrt-ot, ami egy hasonló túraút az Alpok tájain, és ha túl közeli időpontban rendezik a két versenyt, akkor sokan nem tudtak volna eljönni a Tátra-Adria túraútra.
Szerencsére azonban az „Alpenfahrt”-ot június 11-17.ről átetették június 22-29.-re, így a két verseny biztosan nem zavarta egymást, aki akart – és tudott! – így biztosan részt vehetett mindkét rendezvényen – akár mint résztvevő, akár, mint néző.
„József főherceg ur ő cs. és kir. Fensége a folyó évi május hó 25-től junius hó 1-ig rendezendő Tátra-Adria turautra szóló szives meghívást köszönettel fogadta s Budapesten a startnál magas megjelenését kilátásba helyezni méltóztatott.”
A hír május végén jelent meg, és azt mutatta, hogy a legmagasabb szintekről is megvan a támogatás a versenyt illetően. Ez akkoriban igen fontos volt, és nem csak protokolláris szempontból, hanem azért is, mert az útvonalon adódó esetleges helyi kérdéseket is azonnal tisztázta, ha a bécsi udvar támogatásával bírt a rendezvény.
A csapatversenyre a következő négy cég jelentkezett be:
- Austro-Daimler (Sierke Robert, Rácz Vilmos, Schweitzer Alfréd).
- Fiat (Qschwindt Ernő, gróf Teleki Géza, Heger Jenő).
- M. A. G. (Höcker Frigyes, Fejes Jenő, Kövér Viktor).
- Benz (ifj. Rock István, Delmár Walter, gróf Teleki László).
- Puch I. (b. Kobek Kornél, Haas János, Werlin Jaques).
- Puch II (Palugyay Antal, Christoph Ödön, Ortutay Lajos).
Négy céget említ a korabeli sajtó cég, ugyanis a Puch két csapatot indított, de a Benz és Daimler csak 1926-ban egyesült, így az Austro-Daimler, valamint a Benz semmiképpen nem volt egy cégnek tekinthető, így akárhogy is nézzük, ez bizony öt cég hat csapata!
A M.A.G. nem más, mint a MÁG, azaz a Magyar Általános Gépgyár, ami később a legjobb háború előtti magyar autókat készítette Magosix néven. A cég története az alábbi cikkben olvasható:
A MÁG 1913-ra lett kész az első, saját tervezésű 25 lóerős, háromliteres, 90/120 mm furat/löketű motorral ellátott személyautó típussal.
Főbb jellemzői: három helyen csapágyazott forgattyústengely, nagyfeszültségű Bosch gyújtómágnes, egytárcsás, száraz tengelykapcsoló, elöl-hátul félelliptikus rugókkal megvalósított felfüggesztés, faküllős vagy külön kívánságra drótküllős kerekek. Az alváz teljes hossza 4.085 mm, tengelytávja 3.000 mm volt.
A cégek melletti neveket olvasva feltűnt még egy név a M.A.G.-nál, aki nem más, mint Fejes Jenő, aki egyebek iránt ekkoriban érkezett a céghez, mint kostruktőr, méghozzá az Aradi MARTA-tól:
Ugye jól kirajzolódik, hogy a magyar automobilizmus egy maroknyi csapatból nőtt ki, hiszen a MARTA volt az első, kifejezetten autógyártásra létesült vállalkozás és gyár Magyarországon!
Meg kell jegyezni, hogy a folyamat tőlünk nyugatra is nagyon hasonlóan ment végbe, csak persze arra aztán nem törték meg a háborúk a fejlődést annyira, mint nálunk. De ez egy másik történet, visszatérve a versenyhez az alábbi cikkben mutatjuk be Fejes Jenőt:
Szintén májusban az is kiderült, hogy a Horvát Automobil Club is részt kíván venni az eseményen, sőt…:
„A Horvát Automobil Club nemcsak az előkészítés nehéz munkájából vette ki részét, hanem az automobilisták fogadásáról is méltóan akar gondoskodni.”
Eljött végre a nagy nap! A Királyi Magyar Automobil Club nagy nemzetközi túraversenye vasárnap, május 25-én reggel kora hajnalban kezdődött az összes benevezett kocsik impozáns részvételével.
A kocsikat a versenyintézőség egy nagy félkörbe állította fel a Kígyó-téren (mai nevén: Ferenciek tere), az indítás helyén, ahol a szó szoros értelmében egy gyönyörű kiállítást rendeztek a résztvevő automobilokból.
Néhány perccel öt óra előtt megjelent József főherceg Batthyány Tamás gróf kíséretében, kit Andrássy Sándor gróf elnök és a két alelnök, Zichy gróf és Bláthy udvari tanácsos fogadtak.
Délután a klub ötórai teát adott az összes résztvevő számára, akik csaknem valamennyien meg is jelentek. A versenyen 32 egység indult el, a róluk készült képek a cikkben láthatók. A verseny tehát elrajtolt, és az első nap – mintegy bemelegítésként a Budapest-Pécs táv leküzdése volt.
A versenyről a következő részben számolunk be részletesebben.
