Az abrudbányai református templom – akkor és most!
Bár a református templom ma a város főterének legszembetűnőbb épülete, Abrudbánya történetében akadtak olyan időszakok, amikor nem volt biztos, hogy a ma ismert látkép fogadja majd a városba érkezőt.
Borítóképen: Abrudbánya madártávlatból
Az abrudbányai református egyház alapításának idejét és körülményeit sajnos homály fedi, az azonban bizonyos, hogy 1619-ben már éltek reformátusok a településen.
Bethlen Gábor a protestáns vallásszabadság és a magyar alkotmány védelméért vívott harcaihoz ebben az évben Abrudbányától is subsidiumot (önkéntes segélyt), mintegy ezer aranyforintot kért, melyet egy jómódú református polgár, Floka Péter fizetett ki.
A város elöljárói hálájuk jeléül a piac közepén templomhelyet jelöltek ki a reformátusok számára, a templom felépülésének tényleges időpontja azonban szintén kétséges.
Az egyik lehetséges dátum 1625, azonban valószínűbb, hogy csak mintegy 50 évvel később, 1672-ben valósult meg az építkezés. Ez az időszak különösen prosperáló volt az egyház életében, a templom mellett iskola is épült Apafi Mihály adományából.
1848 során a románok így elpártoltak a magyaroktól, szervezkedni kezdtek, és a magyar polgári lakosság ellen fordultak, több városban, köztük Abrudbányán is hatalmas mészárlást rendezve.
A mintegy ezer magyar ember életét követelő vérengzést a város református közössége sokáig nem heverte ki. Az anyagi kár is jelentős volt a pusztítás után: a templom leégett, az azt körülvevő üzlethelyiségek is használhatatlanná váltak, illetve az iskola épülete is erősen megrongálódott. 1851-re sikerült az egyházi épületeket helyreállítani, a templomot kivéve, mely sok viszontagság után 1890-re épült újjá.
