„Az áldozat elfogta a tettest!”

Talán már sokan nem emlékeznek rá, de „1992. március 12-én délelőttegy farönköket szállítójármű rakodógémje nekiütközött a Halásziban álló alsópályás, rácsos acél Mosoni-Duna híd felsőkeresztkötésének, aminek hatására deformálódott a két főtartó és a híd leszakadt” – írta a Közút 1992. június 1.-én megjelent 3. száma.

Borítóképen: A halászi Mosoni-Duna híd a katasztrófát okozó, fennakadt járművel

Az idézett lap szerint egyébként ez nem volt egyedülálló eset akkoriban, ugyanis 1971 óta ez az ötödik hasonló jellegű hídkatasztrófa.

Akkoriban megállapítást nyert, hogy a hibás minden bizonnyal a gépjármű vezetője volt, ugyanis az útvonal engedélyek kiadásánál figyelembe veszik a járművek magasságát (is), és ezekben az esetekben mindig az engedélyköteles kategóriába eső 4 méter feletti magasságú szállítójárművek okozták a kárt.

Lerombolt hidak

1971. március 24. A gyomai Hármas-Kőrös híd egyik nyílásaegy vontatott kotró nekiütközése miatt szakadt le. 1978. december 12. A 86. sz. úti körmendi Csörnöc-hidat egy Yumbo típusú kotrógép tette tönkre. 1980. szeptember 27. A békési Kettős-Körös-híd keresztkötését egy gépkocsi felnyílt billenő platója roncsolta szét, károsodott hídnyílását át kellett építeni. 1988. október 9. A gesztelyi Hernád-hidat egy IFA gépkocsiWeimar típusú kotró vontatmánya pusztította el. 1978. június 21. Az M1 út felett, Herceghalomnál a műszakilagérdekes, ezért kedves, könnyű gyaloghidunkat egy ütközőgépjármű semmisítette meg. A tettes minden esetben a túl magas gépjármű.

A 4. sz. úton Hajdúszoboszlónál álló Keleti-Felsőcsatorna híd keresztkötését eddig igen súlyosan megrongálták 1978-ban, és 1990-ben. A balatonmagyaródi Zala-híd 1984-ben és 1986-ban szenvedett súlyos károkat. A 76. sz. főút fenékpusztai Zala hídja 1986-ban sérült meg. A palánki Sió-hidat 1990-ben roncsolták.

A Margit híd parti nyílásának és a Helsinki úti RUB hídnak a védőkapuját beszakították. A gyulavári Fehér Körös-híd, a 8. sz. út Veszprém előtti felüljárója, az M3 autópálya Vác – Gödöllői út feletti műtárgya szenvedett súlyos sérüléseket és még több társuk.

Hogy miért írunk erről? Mert bizony akkoriban kissé lazábbak voltak a szabályok manapság egészen más a helyzet – már csak az úthasználati díjak okán is! -, de nem árt megnézni a képeket; a hidak és egyéb műtárgyak műszaki kialakítása olyan, hogy a rendeltetésszerű használat során tartósak legyenek, de egy ilyen esetben egy olyan, nem tervezett, a teherbíróképességhez mért igen kicsi erőhatás is elég ahhoz, hogy szinte a teljes szerkezet megsemmisüljön!

Szóval, nem árt vigyázni, mert nem csak a hidakban keletkezhet kár… Az áldozat – ahogy borítóképünkön is látszik – könnyen elfogja a tettest!