Magyarság Nagyjaink Történelem

Az amerikai légierő “védőszentje” – Minő véletlen ő is magyar

Kármán Tódor, teljes nevén szőllőskislaki Kármán Tódor, német nevén Theodore von Kármán, született Kármán Tivadar Mihály (Budapest, 1881. május 11. – Aachen, 1963. május 6.) gépészmérnök, fizikus, alkalmazott matematikus, akit az amerikai légierő (USAF) védőszentjének becéznek, és a szuperszonikus repülés atyjaként, valamint a rakétatechnológia és hiperszonikusűrhajózás egyik úttörőjeként is ismernek. Tudta nélkül a német repüléstechnika alapjainak letételével a német légierő, a Luftwaffe kifejlesztéséhez is sokban hozzájárult. Mint fizikus és alkalmazott matematikus nagyban hozzájárult a hidrodinamika és a modern gázdinamika, illetve az aerodinamika huszadik századbeli fejlődéséhez. Számos kutatóintézet, valamint nemzeti és nemzetközi irányító bizottság megteremtésével, megszervezésével vagy irányításával bízták meg. Segítségét számos ország nagyra becsüli.

Kármán Tódor leginkább azokkal a külföldi kutatásaival vált ismertté, amelyek a szu­per­szonikus repülést és az űrhajózást segítették elő (nem véletlenül Kármán-vonal a neve az űr határának

Gépészmérnök, az aerodinamika világhírű művelője. ~ Mór fia. Oklevelét 1902-ben szerzi a budapesti Műegyetemen. Schimanek Emil és Bánki Donát mellett tanársegéd, 1906-tól Göttingenben Prandtl hallgatója, később tanársegédje. Felfedezi a mozgó hajó mögött keletkező örvénysorra vonatkozó törvényt, amelyet azóta Kármán-féle örvénysornak neveznek. 1912-ben Aachenbe hívják tanárnak, egyben megbízzák az Aeronautikai Kutató Intézet megszervezésével, majd vezetésével. Az I. világháború idején a fischamendi repülőtelepen szerkeszti meg Petróczy Istvánnal és Zurovecz Vilmossal együttesen (PKZ helikopter) a könnyen sebezhető kötött léggömbök helyettesítésére a kötéllel rögzített helikopterét.

Századfordító Magyarok

A Tanácsköztársaság idején a Műegyetem meghívott előadója, s az Oktatásügyi Népbiztosság felsőoktatási osztályán a mérnökképzés reformjának előkészítésén dolgozik. Erőteljesen szorgalmazza a műszaki felsőoktatás korszerű matematikai megalapozását. 1919-ben visszatér Aachenbe. 1926-ban a California Institute of Technology a Pasadenában létesítendő Guggenheim Aeronautical Laboratory megszervezésére hívja meg. 1930-ban a fasizálódó Németországot elhagyja, s a pasadenai intézet igazgatója lesz.

Tudományos munkásságát több mint száz tanulmánya és könyve őrzi. Megalkotta a határfelület elméletét, ezzel kapcsolatban a szárnyfelület alakítása és méretezése elméletét hangsebességen felüli repüléshez. Eredményei miatt Kármánt a hangsebességen felüli repülés atyjának nevezik. Fontos eredményeket ért el a szilárdságtan, képlékeny alakítás, kristályrács-szerkezet, súrlódási áramlási ellenállás, a szilárd rakétahajtóanyagok, a hőátadás és áramlási ellenállás összefüggése vizsgálatában, valamint a magnetohidrodinamikában.

Előadás közben a Jet Propulsion Laboratory (sugárhajtás laboratórium) előadótermében

A NATO repülőügyi kutatási és fejlesztési elnöke volt. Számos amerikai, európai és ázsiai műszaki egyetem, köztük 1962-ben a Műegyetem is tiszteletbeli doktorává avatta. 1963-ban megkapta az USA legnagyobb tudományos kitüntetését, a First National Medal of Science-t. Tulajdonosa a Prandtl-emlékgyűrűnek, a Watt International Medalnak és a Gauss-éremnek. Főbb művei valamennyi világnyelven megjelentek.

Ajánlott Cikkek