Az Andrássy út, mint politikai érv…
Budapest legszebb sugárútja bizony sokszor bekerült a politikusok érvelésébe. Egyrészről érthető, hiszen ezt az utat mindenki ismeri, mindenkinek van róla véleménye, de két igen érdekes érvelést találtunk az építést irányító Közmunkatanáccsal kapcsolatban, ami tényleg sokszor volt a politikai vita tárgya.
Borítóképen: Andrássy (Sugár) út az Oktogonnál a Bajcsy-Zsilinszky út (Váci körút) felé nézve, a felvétel 1880 körül készült (forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.06.019)
Nos, pontosan tudjuk, hogy az Andrássy út volt a Közunkatanács (Fővárosi Közmunkák Tanácsa) egyik első alkotása, hiszen a szervezet a 1870. évi X. törvénycikk életbeléptetésével jött létre, és szintén a törvény volt az, ami feljogosította egy 24 milliós kölcsön felvételére is.
A történet ebben a formában erősen leegyszerűsített, így korábbi cikkünket ajánljuk olvasásra a Közmunkatanács történetének megismeréséhez:
Amikor a fent csatolt cikk született, gyanússá vált, hogy a Közmunkatanács valamiért nem tetszett az új rendszernek, holott elsőre azt gondolná az ember, hogy a háború során rendkívül sok kárt szenvedett város helyreállításához éppen egy ilyen szervezet kell!
És ekkor kezdtünk nyomozásba. Nem volt egyszerű feladat olyan bizonyítékokat találni, ami rávilágít arra, hogy a kommunista vezetés miért számolta fel a Közmunkatanácsot (mikor éppen rettentően sok építési feladat volt!):
„Egyfelül ugyanis az ország szellemileg és anyagilag érdekelve van ezen műnél, amennyiben a közmunka-tanácsban oly férfiak ülnek, amilyenek alig állnak rendelkezésére egy-egy vidéki városnak, s ha az általuk vezetett vállalatok nem sikerülendnek, ennek hátrányai nagyobbak, mint ha bármely más városnak tervei nem sikerülnek; és amennyiben, habár közvetve is, az ország is járul ezen munkák költségeihez. Másfelől a közmunkatanácshoz hasonló tanácsnak, ezen Angliából hazánk földére átültetett intézménynek fejlődése sok tekintetben attól függ, mily eredményeket lesz ez képes Pesten, az ország fővárosában felmutatni.”
Nos, a fenti idézet éppen az Andrássy út megépítésének szükségességét taglaló cikkben jelent meg 1871 elején, amikor még nagyon nem volt egyértelmű, hogy miként is sikerül majd elkészíteni az Andrássy utat.
Hogy miért? Hiszen 1870 decemberében a képviselőház rábólintott a tervekre, és 1870. évi LX. törvénycikkben a Sugárút építésével kapcsolatban a terület megszerzésére és kiépítésére 6,7 millió koronát, a kisajátításokra pedig további 9,7 millió koronát szavazott meg! Sőt, a Sugárút építése 1871-ben elkezdődött!
Ez mind szép és jó, de a kivitelezéshez szükséges pénzügyi háttér megteremtésére csak 1872. március 9-én sikerült a hitelszerződéseket megkötni!
De a lényeg a mi szempontunkból mégsem ez, hanem az érvelés azon része, ami azt mondja ki, hogy maga a Közmunkatanács egy Angliából hazánk jogrendjébe átültetett intézmény volt!
A fenti térképen egyébként igen jól látszik, hogy az 1872-73-as, baloldali képen alig látható az Andrássy út nyomvonala, hiszen ott – és nem is teljes hosszában! – a Könyök/Kőműves utca volt, melyek még az akkor a Városliget megközelítésére szolgáló Király utcához mérten is keskenyek voltak. Pedig, ha ma megnézi valaki a Király utcát – aminek szélessége mit sem változott! – és tudja, hogy ott villamos is közlekedett, el tudja képzelni, miért gondolták, hogy kell egy sugárút Budapestre!
Végül aztán megépült Magyarország egyik legszebb útja, ami mind a mai napig csodálatba ejti az idelátogatókat!
Az utat 1876. augusztus 20-án adták át ünnepélyes keretek között, pedig tudni kell, hogy megépítését Kossuth Lajos vetette fel először a Pesti Hírlap 1841. évi 18. számában megjelent írásában. A cikk címe „Mire van szüksége Pest városának, hogy magára fővárosi alakot öltsön?”, és minden forrás Kossuthnak tulajdonítja – így mi is -, de el kell mondanunk, hogy a cikknél Dercsényi Károl neve szerepel. Miután azonban könnyen lehet, hogy ezen a néven, illetve a tényleg létező Dercsényi Károly nevében Kossuth írt, maradunk a Kossuth-féle eredetnél, csupán jeleztük a tényeket.
De térjünk vissza eredeti témánkhoz! Azután, hogy végül a Közmunkatanács sikeresnek bizonyult, de ezzel együtt is egy Angliából honosított intézmény volt – márpedig a kommunisták számára Anglia 1919-ben maga volt a kapitalizmus legördögibb alakja! – az 1919. évi VII. néptörvény eltörölte a Közmunkatanácsot, mint a burzsoázia kiszolgálóját…
Íme:
„9. § A fővárosi közmunkák tanácsa megszűnik. Hatásköre a fővárosi közigazgatás ujjászervezéséig a következőképen oszlik meg: a) felebbviteli hatáskörét a belügyminister: b) közigazgatási bizottsági hatáskörét a 8. § szerint alakuló közigazgatási bizottság: c) egyéb hatáskörét a néptanács tölti be.
A fővárosi pénzalap összes vagyona, – beleértve a Margitszigetet is (1908: XLVIII. tc. 6. §), – továbbá a fővárosi pénzalap jövedelmei és terhei, valamint jogai és kötelezettségei a főváros közönségére szállnak át.
Arról, hogy az 1870: X. törvénycikkben említett sorsolási kölcsön évi járadékainak fedezésére kijelölt jövedelmek a kölcsön törlesztése után miként használtassanak fel, külön törvény fog rendelkezni.
A fővárosi közmunkák tanácsának személyzetéről a népkormány rendelettel intézkedik.”
Nos, a tanácsot megszüntették, akik pedig éppen a tanácsokban látták a megoldást szinte minden problémára…
Szerencsére ennek a garnitúrának igen hamar (133 nap) volt a szavatossági ideje, így aztán gyorsan vissza is állt a régi rend – legalábbis a Közmunkatanácsban. De – mint ma már tudjuk! – a megszüntetés vágya soha nem hunyt ki, így aztán – többek közt éppen az 1919. évi VII. néptörvényre hivatkozva – bár 1945 februárjában újjáalakult, építési hatóságként folytatta tovább tevékenységét! – 1948. november 17-i megszüntették. Feladatait, hatásköreit részben a főváros, részben a Budapesti Építés- és Közmunkaügyi Főigazgatóság kapta meg.
És mi voltaz érv? Csak nem az Andrássy út? De bizony, az is:
„Budapest utcái sok helyen szűkek és görbék. Ezeket mind a közmunkatanács által elfogadott tervek alapján építették. Mindig szem előtt tartották az arisztokrácia érdekeit Támogatták a telekspekulációt. Az Andrássy utat is rosszul építették meg. A közmunkatanács megszüntetését már az 1919. évi VII. néptörvény is kimondotta.”
Fenti „veretes” mondatok Dobronoki Gyula – akit 1957-ben az MSZMP Központi Bizottságának tagja volt, egyebek iránt sütőipari munkás, majd pedig gyárigazgató… – az MDP (Magyar Dolgozók Pártja, Rákosi pártja – a szerk.) képviselőjétől hangzottak el.
Az ugyan soha nem derült ki, hogy a nyilván zseniális polihisztor Dobronoki a sütőipar mellett -amiben magasra vitte! -mikor tudott gazdasági és építészeti, sőt várostervezési tudást, és nem utolsó sorban tapasztalatokat, de tény: a Közmunkatanácsot beszántották…
