Az egri minaret
Az egri minaret az Oszmán Birodalom legészakibb európai emléke; Magyarország három ép minaretje közül a legmagasabb és a legjobb állapotú. Valószínűleg a 17. század elején épült. Már ezek a tények is önmagukban is érdekesek, de az talán a leginkább csodálatos az építmény történetében, hogy mind a mai napig fennmaradt.
Borítóképen: Az egri minaret különböző korokban
Méghozzá egy olyan városban, mint Eger, ahol a püspökség jóval a török, de még a tatár előtt is már létezett, azaz igen régóta keresztény vallási központként működött. Az egri püspökség Szent István általi alapítására IV. Béla király 1261-ben keletkezett oklevelének egy 1271-ből származó átirata a bizonyíték, amely a szent királyt nevezi meg a püspökség alapítójaként, és említést tesz arról, hogy az egyházmegye 1009-ben már bizonyosan megvolt!
De itt és most nem a püspökség történetével foglalkozunk, ellenben szerettük volna megmutatni, hogy a minaret egy olyan városban maradt fenn a mai napig, ahol pedig nemigen volt helye az iszlámnak. De ez így nem pontos! Mert bizony Dobó István hősiesen megvédte a várat, de ez nem az utolsó ostrom volt…
Ekkor még az egri várvédők dicséretét zengte Tinódi Lantos Sebestyén, de aztán fordult a kocka, és bár elkezdték a vár megerősítését, de az elakadt, és a várat védők – akik zsoldosok voltak, és 1.100 közül csak 400 volt magyar – zsoldjuk elmaradása miatt sarcolták a népet, télen gyakran éheztek… Ennek pedig meg is lett a következménye…:
1596-ban a vár elveszett, és aztán csak 1687-ben került ismét keresztény kézre. A 91 év pedig sok nyomot hagyott, de a mai napig a leglátványosabb az eredetileg Kethüda mináré névvel illetett építmény. Pontos építési dátumát nem tudjuk, de 1664-ből származik első ismert említése, így a minaret 1594 és 1664 között épülhetett.
A gondosan faragott homokkő kváderekből az eredetileg a keleti oldalán álló, vörös homokkőből épült, díszes dzsámihoz épült a minaret.
Azokban az időkben – legalábbis a feljegyzések szerint – Egerben tíz minaret épült, de csak ez maradt meg. A város visszafoglalásakor ezt is le akarták dönteni, 400 ökörrel meg is húzták az építményt, de az elég stabilnak mutatkozott, így lemondtak a ledöntésről.
Helyette az el nem távolított félholdból kinövő keresztet raktak a tetejére!
A ma már nem látható dzsámit a török uralom után Szent Józsefnek szentelt katolikus templommá, majd a 18. században kórházzá alakították, végül 1841-ben lebontották. A helyén templomot építettek.
A minaret eredeti kupolának nevezett tetőrésze egy villámcsapás következtében összeomlott, az épület állaga folyamatosan romlott. 1829-ben Pyrker János László érsek bádogtetővel vonta be a tornyot, megóvva azt a teljes lepusztulástól.
A jelenlegi, az épület arculatához jól illeszkedő kőkúpot a műemlék védelme érdekében 1897-ben Möller István tervei alapján, közadakozásból (!) építették rá – ekkor készülhetett az erkély korlátja is. A torony külseje az 1960-as, belső részeit az 1970-es években felújításon esett át. Legutóbbi felújítására 2018-ban került sor.
A minaret építészeti szempontból is értékes, hiszen alapja 14-szögletű, csúcsa 40 méter magas. Összehasonlításként: egy tízemeletes panel épület hozzávetőleg 30 méter magas, az 1831 és 1836 között épült Egri főegyházmegye katedrálisa – amely Magyarország egyik legnagyobb temploma! – Nyugati végén két 55 méteres torony magasodik.
A szélesebb lábazat plasztikusan kialakított, kúpos szakasszal szűkül a toronytörzs felé. A toronytörzs felső harmadában gazdagon tagolt konzolsor fölött kovácsoltvas korláttal kerített erkély fut körbe 26 méter magasan. A torony belsejében csigalépcső vezet fel, 98 keskeny, magas lépcsőfokkal.
Mit üzen a minaret nekünk, ide a 21. századba? Talán semmit, vagy talán éppen azt, hogy a hősök tettei köteleznek minket is értékeink megőrzésére? Ki-ki döntse el, de azt tényként tudjuk állítani, hogy érdemes Egerbe ellátogatni, hiszen ott olyan történelmi értékek találhatók – a minarettel együtt -, melyeket máshol nemigen láthatunk!
