Magyarság Nagyjaink Történelem Történelem

Az elfeledett magyar géppisztolyok – Király féle 39M és 43M

A fegyver nevét nem azért kapta, mert király volt a maga kategóriájában, hanem a tervezőjét hívták így. Azonban méltán nevezhetjük az akkori géppisztolyok királyának is. Ez a két típus a magyar fegyvergyártás legnagyobb sikereként tekinthető, sok tekintetben felülmúlta a német MP-40-t és a szovjet PPS-t. A tervező neve sajnos a magyar szokásoknak megfelelően hazánkban többé-kevésbé feledésbe merült. Külföldi szakirodalmakban több információhoz lehet jutni, mint a hazai kiadványokban.

A 39 M géppisztoly komoly tüzerőt képviselt, a magyar katonák kedvelt harceszköze volt

Dedai Király Béla 1880-ban született Budapesten. Tanulmányait a Müegyetemen végezte, itt szerzett gépészmérnöki diplomát 1902-ben. Az egyetem falain belül maradt, mint tanársegéd, az első világháború kirobbanásáig. Mint tartalékos tüzértiszt vonult be a császári és királyi seregbe. A Monarchia széthullása után Svájcba ment, ahol a SIG fegyvergyár tervezőmérnöke lett. Többek között nevéhez füződik a Neuhausen gépkarabély megalkotása is. Hazajött Magyarországra, és 1929-től a Danuvia fegyvergyár munkatársa lett.

Az általa tervezett Neuhausen gépkarabély terveinek módosításával alkotta meg a 39 M géppisztolyt.A fegyver ürméretét úgy alakította ki, hogy az alkalmas legyen a magyar honvédségben rendszeresített 9 mm-es Mauser lőszer kilövésére. A cső hossza 500 mm, a fegyver teljes hossza 1050 mm lett. Tömege nem érte el az 5 kg-ot, még töltött tárral sem. A sorozat mellett egyeslövés leadására is alkalmas volt. A lövedék torkolati sebessége 450 m/s, tüzgyorsasága sorozatlövés esetén 730 lövés/perc lett. Érdekes megemlíteni, hogy a német MP-40 500 lövés/percre, míg a szovjet PPS csak 100 lövés/percre volt képes, míg a lövedék torkolatsebessége a szovjet típusnál 500 m/s, a német típusnál 381 m/s körül alakult.

A Király géppisztoly érdekessége volt, hogy a 40 lőszer befogadására alkalmas szekrénytárat a fegyver alá lehetett hajtani, vagyis úgy funkcionált, mint egy válltámasz. A fegyver nagyszerüsége az egyszerüségében rejlett. Nem volt nagyon igényes, amely a gyártás mellett a karbantartást is megkönnyítette. Míg a német típusok harctéren a karbantartások lehetőségének csökkenése miatt gyakran meghibásodtak, addig a magyar géppisztoly müködőképessége nem csökkent. A forradalmi újítás azonban a késleltetett súlyzárban rejlett, amit még a német hadiipar sem ismert. Ezt a rendszert a feltaláló tiszteletére még ma is Király-féle félszabadon hátrasikló súlyzárnak nevezik.

A 43 M gépkarabélyt a behajtható válltámasznak köszönhetően az ejtőernyősök is tudták alkalmazni

A 39 M géppisztolyból kevés darab készült, mert a gyártási folyamat gyorsítása, illetve a tapasztalt hibák kijavítása érdekében átálltak a már terveiben létező 43 M géppisztoly gyártására. Az alaptípustól eltérően az új változatot már kihajtható válltámasszal gyártották. Csökkentették a cső hosszát 425 mm-re, ezáltal a fegyver teljes hossza is csökkent, kihajtott válltámasszal 953 mm lett. A 39 M géppisztoly tára gyorsan kopott, ezért az anyagminőségen változtatni kellett.

Danuvia 39M – Király féle fejlesztés

A fegyver 1942-re elkészült, de anyaghiány miatt a sorozatgyártás csak 1944 januárjában indult meg. Ebből a típusból lényegesen több készült, mint elődjéből. Az új fegyver a külföldi szakemberek tetszését is elnyerte. Egyes vélekedések szerint a kor legmodernebb konstrukciója volt. Szomorú, hogy Király Béla 1945-ben elhagyta az országot, és sohasem tért ide vissza. A szocializmus ideje alatt nemkívánatos személynek számított, és munkássága sem kapta meg a méltó elismerést.

haborúművészetete.hu

Ajánlott Cikkek