Hírek

Az előrelátó MNB, avagy; hogyan kell 1.000 milliárd forintot keresni?

Nem, az MNB-nek nincs varázsgömbje, nem tudhatta, hogy kipattan az orosz-ukrán konfliktus, de azt pontosan megértették a jegybank vezetői, hogy amikor 1971-ben Bretton Woods-i időszak (az aranydeviza-standard rendszer) a nagyarányú dollár-kiáramlás miatt, az Egyesült Államok miért tartotta meg, vagy akár még gyarapította is tovább aranykészletét!

Borítóképen: A Magyar Nemzeti Bank épülete, Budapest, Szabadság tér – 2019 (forrás: commons.wikimedia.org, szerző: 12 akd, licenc: CC BY-SA 4.0) A kép illusztráció

Az MNB tehát nem látta a jövőt, de pontosan tudta, hogy az arany menekülő-eszköz mivoltát ki kell használnia annak érdekében, hogy az ország, illetve annak fizetőeszközének stabilitásán javítson. Mit tett hát?

A 2017-ban még csak 3,1 tonna aranytartalékot két lépcsőben 94,5 tonnára emelte, ezzel pedig az egy főre jutó tartalék-arany tekintetében térségünkben bőven a legmagasabb szintre ért.

De hogyan lesz ebből pénz? Nem túl bonyolult, és törekszünk arra, hogy világosan megmutassuk a rendszer működésének lényegét.

A vásárlások során az MNB általunk becsült átlagos bekerülési ára valahol 1.445 dollár körül lehet. Nos, ma a háborús félelmek, a gazdasági válságtól való rettegés okán az arany ára 2.070 dolláron áll, vagyis az átlagárhoz képest 43,5%-kal magasabban van! Ez szép nyereséget eredményez, ugyanis az a 4,8 milliárd dollárnyi arany, amit az MNB megvásárolt, ma 6,9 milliárd dollárt ér! Ez egy jó 2,1 milliár dolláros nyereséget jelent!

De itt még nincs vége! A magyar hivatalos fizetőeszköz a forint, így az arany megvételéhez szükséges dollárt forintért kellett megvásárolnia az MNB-nek. Ha nem az arany vásárlása idején, akkor korábban, de a vásárlások idején aktuális árak alapján az átlagár számításaink szerint 290-es USD/HUF szint mellett történtek! És azóta mennyi a keresztárfolyam? A cikk írása pillanatában éppen 341. Ez ~17% gyengülés, aminek szintén a háború, és a recessziótól való félelem, hiszen a feltörekvő országok devizáit ilyenkor a befektetők eladják, és a nagyobb (például dollár) devizák felé fordulnak.

Ennek pedig három követkeménye van:

  • A forint gyengülése okán az MNB 241 milliárddal lett gazdagabb,
  • az arany árának növekedésén keletkezett 2,1 milliárd dollár 712 milliárd forintot ér,
  • az forintárfolyam gyengülése és az arany árának növekedése együttes hatásaként pedig 953 milliárd a teljes elért nyereség.

Igen ám, de -mondhatnánk – az aranyat akkor el kell adni, hogy a nyereséget zsebre lehessen tenni! Nos, ez pont nem így működik! Az MNB – mint a forint „őre” – felel az árstabilitásért. Az árak alakulása pedig végső soron a pénz mennyisége és a mögöttes fedezet (áruk, szolgáltatások, és igen, ez az arany is!) arányain múlik. Ha több az áru, mint a pénz, akkor erősíti a devizát, ha több a pénz, mint az áru, akkor gyengíti a devizát.

Természetesen vannak más ható tényezők is, de ha az aranyat tekintjük, akkor most azt tudjuk mondani, hogy az MNB minden további nélkül nyomtathatott ~1.000 milliárd forintot 2020 óta, mert a megvásárolt arany erre fedezetet nyújtott azáltal, hogy az arany ára emelkedett, a forint árfolyama pedig gyengült a dollárhoz képest!

A végső következtetés tehát az, hogy az MNB az aranyfedezet okán 1.000 milliárd forintot úgy pumpálhatott bele a gazdaságba (nem tudjuk, hogy ez megtörtént, vagy sem), hogy közben ezzel e lépésével nem okozott elsődlegesen inflációt!

Szóval ilyen az, amikor egy jegybank felkészült és előrelátó!

Kiegészítés:

Igen, helyesen észrevételezte egyik olvasónk (ezúton is köszönjük!), hogy az aranytartalék növelését Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke javasolta az MNB vezetésének!

Ui.:

Az alapadatok egy része becslés (de jó közelítésű, +-10%), ugyanakkor a rendszer működését a példa mindenképpen jól szemlélteti.

Ajánlott Cikkek