Az első 25 üléses, magyar karosszériás busz: Lancia Pentaiota
„A vidéki városok állomásain mind gyakrabban találunk autófuvarozókat, akik minden vonatnál ott vannak és az eddigi lovaskocsiknál lényegesen olcsóbban és gyorsabban szállítanak mindent és mindenkit rendeltetési helyére. Ezek között akadnak olyan autójáratok is, amelyek a helyiérdekű vasutak lomhaságát küszöbölik ki, üzemük gyorsaságával sok időt takarítva meg azoknak, akik igénybe veszik őket” – írta az Autó és Motorujság 1925. évi 20. száma.
Borítóképen: Lancia Pentaiota
Igen, akkoriban úgy tűnt, hogy a hazai gazdaság végre beindul. Persze ott volt más a „spájzban” a korona elértéktelenedése, ugyanis az állam kénytelen volt erőn felül támogatni az ipart és persze a mezőgazdaságot is, ami egyszerre küzdött azzal, hogy az alacsony gépesítettség okán nem volt hatékony, és azzal, hogy a valóban nagy vállalatok kapacitásfelesleggel küzdöttek…
Ebben az időben Groszmann Vilmos siklósi autófuvarozó (személyszállító vállalkozó) rendelt a Volante Automobilkereskedelmi Rt.-től. Miért kellett ez a busz? Nos, a Dunántúl egyik legnépszerűbb fürdőhelye Harkány és Siklós városa, illetőleg Pécs között rendes autóbusz járatot indított!
De miért pont nyitott buszt rendelt a vállalkozó? Nos, azért, mert így jó időben sokkal hangulatosabb volt az utazás, azonban tudni kell, hogy az akkor amerikai rendszerűnek nevezett tető is rendelkezésre áll, így a legzordabb téli időjárásban is használható volt!
A Lancia Pentaiota valójában egy mozgóképes alváz formájában érkezett Magyarországra. Eredetileg ez egy 3 tonnás gyorskocsi alváz volt, de – ahogy ebben az időben más esetekben is – erre építhető volt busz-karosszéria is. A terveket Wittenberg Ottó mérnök tervei alapján Lazarus Ferenc mérnök karosszéria-üzeme épített!
Korábban, amikor a Volante az 1925-ös Budapesti Nemzetközi Automobilkiállításon kiállította a Pentaiota alvázat, az újságok azt írták, hogy ez volt korában „a leggyorsabb teherkocsi, amely 3 tonna teherbírás mellett sík úton 60 kilométeres sebességgel is haladhat. A hatalmas, 5,5 méteres kocsi négykerékfékkel van ellátva, s kitűnően kirugózva, úgyhogy kényesebb áruknak szállítására is alkalmas”.
A gép tehát a legmodernebbnek számított, Groszmann Vilmos tehát nem aprózta el, neki – úgy tűnik – a legjobb kellett!
Nézzük meg a gép adatait:
- Motor: furata 110 mm, lökete 130 mm.
- Teljesítmény percenkénti 2200 fordulat mellett: 70 lóerő.
- Dörzskapcsoló: lamellás Ferodo funkciósbetéttel.
- Sebességváltó: négy fokozattal és hátramenettel.
- Fékek: négykerékfék külön kézifékkel.
- Kerékmérete 955 X 155 pneumatik, hátul ikerkerekek, levehető tárcsás kivitelben.
- A kocsi legnagyobb szélessége: 2250 mm, hossza 6700 mm.
- Nyomtáv 1568 mm.
- Tengelytáv: 4310 mm.
Az üzembevétel előtt végzett próbák kiválóan sikerültek, a kocsi teljes terheléssel könnyen ért el 65 km maximális sebességet, hosszabb úton átlagosan 45 km-t tudott óránként befutni, a hegyiutakat jól bírja, úgy hogy a hatósági bejárást elsőrendű minősítéssel állta meg.
Hogy mi lett aztán a buszjárat sorsa, nem tudjuk, de arra utal a következő hirdetés, hogy 1938-ban megszűnt:
