Az első, ámde elfelejetett villamos

Ahogy az már csak lenni szokott, a budapesti villamosok történetében is sok elsőséget jegyezhettünk fel. Van mégis egy olyan villamos, amiről csak igen kevesen tudnak, sőt állítólag már a BSzKRT 1933-ban kiadott történeti visszatekintésében sem került említésre. De előbb tisztázzuk az elsőségeket!

Borítóképen: Kis villamos vasút a Minnelium kiállításon

• 1896 január 12.: Megindulnak a BURV (Budapest-Újpest-Rákospalotai Villamos Közuti Vasút Rt.) villamosai a Ferdinánd tér-Lehel u. aluljáró-Újpest, István u.-Gróf Károlyi István u.-Baross u.-Megyeri kápolna vonalon.  Van villamos Budapesten, de ez akkoriban inkább még helyközi villamos vasút, hiszen akkoriban Újpest még bőven nem Budapest része. 1896. március 15-én a rákospalotai vonal is megnyílik.
• 1896. május 30.: A BKVT elkészül első vonalának villamosításával, a Nyugati pályaudvar és Újpest között. Ez tehát az első budapesti illetőségő vállalat, amely Budapest belterületén (is) villamosít, ugyanakkor ez is helyközi villamos vasút a fent említettek okán.
• 1887 november 28.: A Nagykörúti villamosvasút üzemeltetésében ekkor indul meg a villamos forgalom a Nagykörút Nyugati pályaudvar és a Király utca közötti szakaszán. Nos, voltaképpen ez a harmadik az első városi villamos, hiszen kizárólag Budapest akkori határain belül szállít utasokat.

Persze, ahogy vesszük… Mert bizony van ám egy elfeledett villamos, ami igaz ugyan, hogy csak rövid ideig létezett, de mégiscsak volt, utasokat szállított, és bőven megelőzte a nagykörúti villamost!

Igen, ez volt az a bizonyos elfeledett villamos vasút, ami 1896 május 2.-án állt üzembe, hiszen ekkor volt az ezredévi kiállítás ünnepélyes megnyitása, aminek egyik nagy attrakciója volt, hogy egy keskenyvágányú kis villamos vasút volt, ami a kiállítás területén szállította a kilátogatókat!

A kiállítási kis villamos vasút mintegy kísérleti villamos (úgy mint 1887-ben a nagykörúti keskenyvágányú próbavillamos), alapját képezte a reggeli órákban a külterületről a fővárosba irányuló csúcsforgalom helyes lebonyolításának.

Teljesen hasonló, de rendes nyomtávú villamos mozdonnyal vontatott több személykocsis vonattal berendezett forgalom volt a reggeli és részben a kora esti órában az 1896-ban megnyílt BVR villamos vasúton, valamint az 1900-ban megnyílt BLVV (Budapest—Szentlőrinci) villamos vasúton.

A kiállítási villamos vasút másfél km-es kétvágányú pályája, a Milleneumi emlékszobor mögötti tó-híd túloldalán levő főkapu jobb oldalától (a nyári kávéház-pavilonnal szemben) indult ki, a ma is meglévő jobb felé húzódó főútvonalon, az akkor épített ún. kiállítási körúton haladt végig és a közlekedési múzeum előtt a Hermina-út és Ajtósi Dürer út sarkán levő bejáratánál volt a végállomása. Mindkét helyen kitérővel, a villamos mozdonynak a menetiránynak megfelelően a kocsik elejére való rákapcsolására.

A nyomtáv keskenyvágánya 60 cm volt, és a pályának némi emelkedése is volt, mintegy 20/000-es.

Két mozdony volt, ezek mindegyike 31 kocsit húzott és ilyen kisvonatokkal közlekedtek a kiállítás megnyitásától, május hó 2-ától annak bezárásáig, november hó végéig. A kis villamosvasút igen nagy kedveltségnek örvendett és egész nyáron át mindig telve közlekedett.

A kéttengelyes villamos mozdonyok a Ganz és Tsa rt. budapesti kőbányai úti gyárában készültek, két darab 28 lóerős 300 Volt feszültségű egyenáramú motorral, melyek kettős fogaskerék áttétellel hajtották a tengelyeket.

A 60 cm-es kis nyomtáv miatt a motorokat nem lehetett a szokásos módon a kerekek és az alváz közé beilleszteni, ezért mindenik motor egyik oldalon a tengelyen, a másik oldalon a mozdony alvázán rugós felfüggesztéssel volt felerősítve, a mozdony meghoszszabbított két végén. Ez a módja a motor felfüggesztésének azzal az előnnyel járt, hogy azok könnyen hozzáférhetővé voltak téve, amely az úgyszólván megszakítás nélküli egésznapi kiállítási üzemnél igen előnyösnek mutatkozott a karbantartás szempontjából.

A nyolc darab 1.2 tonna súlyú, 20 ülőhelyű, egész hosszoldal felszállás személykocsik a Rossemann és Kühnemann Rt. gyárában készültek, csinos kiállítású, könnyű kis kocsik voltak és mintapéldája a megfelelő célra helyes konstrukciójú és építésű kocsiknak.

Az ezredéves kiállítás bezárása után a kis villát mos is befejezte rövid néhány hónapos működését. Azután hogy mi történt a mozdonyokkal és kocsikkal, sajnos, erre vonatkozó adatot szerezni nem lehetett.