Az első „lóvonatu pálya” Pesten

1866-ban arról számolt be a sajtó, hogy Bécsben megnyílt az első lóvonatú pálya. Azt is megtudhattuk az akkori cikkekből, hogy ilyen pályák már régóta szolgáltak New Yorkban, illetve Londonban, de mi sem maradtunk le nagyon, mert már megalakult, és dolgozott az üzem beindításán a Pesti Közúti Vaspálya Társaság.

Borítóképen: Orczy út, szemben a Bíró Lajos (Szabóky) utca, a lóvasút a Tisztviselőtelep mellett halad el – 1900 (forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.084)

A ló vontatta sínen futó vontatmányok eredete a bányákra vezethető vissza. Ezekben az üzemekben fa nyompályán lovak vontatták a csilléket. A fapályát a 18. században vasszerkezettel erősítették meg, majd teljes egészében vaspálával váltották fel.

Az nem teljesen igaz, hogy az első lóvasút létrehozása a Pesti Közúti Vaspálya Társaság nevéhez köthető, hiszen 1840–46 között lóvasút épült Pozsonytól Nagyszombatig, majd Szeredig a Pozsony-Nagyszombati Első Magyar Vasúttársaság kezelésében, majd 1847-ben az Oravicabánya–Jaszenova–Báziás vonalon megindult a lóvasúti közlekedés.

De még csak az sem igaz, hogy az első magyarországi közúti vaspálya volt a Pest-Újpest vonalra tervezett pálya, hiszen a magyar városok közül 1860-ban – Pestet megelőzve – Lippán létesült lóvasút!

Érdekességként megjegyezzük – és nem fogunk utánajárni! – az Erdélyi Hirlap 1929 okóbar 22.-én megjelent száma 1869-et jelöli mg a lippai lóvasút indulásának évekét:

Az viszont igaz, hogy fővárosok körében ez volt az első, de ez nem túl nagy truváj – mondhatnánk -, miután Magyarországnak egyetlen fővárosa volt – még ha sokszor Bécsben is mondták ki a végső szót…

Ezzel együtt óriási lépés volt a lóvasút elindítása, ez nem vitatható! Ehhez persze az is kellett, hogy a külföldi példákat és tapasztalatokat megismerjék a magyar szakemberek. Ezzel nem volt semmi probléma, ugyanis az újságok már a 19. században is tudósítottak a világ eseményeiről, így pontosan tudhatták, hova kell menni ismeretek megszerzése céljából.

1854-ben például arról számolt be a hazai sajtó, hogy Párizsban bemutatták azt a társaskocsit, ami lovas pályán közlekedett:

Minden bizonnyal ez a szerkezet szolgált mintául aztán a már említett városok lóvasútjainak is, amelyeket immár szintén tanulmányozhattak a magyar szakemberek.

Mi hívta életre az első pesti lóvasutat? És miért éppen Pest és Újpest között tervezték megépíteni? Nos, akkoriban a gróf Károlyi István vezérletével megalakult Újpest település lakosainak nagy része munkába, illetve az elemi iskolát leszámítva tanulni is Pestre jártak. A növekvő népességszám megteremtette az igényt a modern tömegközlekedésre.

Tudni kell, hogy ekkoriban is rendkívüli volt a fejlődés üteme a később Kis-Amerikának nevezett Újpesten, de az 1860-as években több betelepülő volt, mint amennyi munkát tudtak kínálni a földből sorra kinövő gyárak. Nemkülönben volt egy fordított irányú közlekedési igény is, mert az is jellemző volt, hogy a középréteg egy része Pesten lakott, de Újpesten dolgozott.

Ebből is jól látható, hogy ugyan Újpest csak 1950-ben lett Budapest része (a régóta napirenden lévő Nagy-Budapest koncepció azért ért ekkor célt, mert a Budapest környéki települések inkább jobbra húztak, míg Budapest inkább balos volt, így a jobboldaliakat fel lehetett oldani a jóval nagyobb tömeget képviselő budapesti baloldaliak táborában), de gazdasági értelemben már az 1860-as években is Pest integráns részének volt tekinthető.

A forgalom kiszolgálására Károlyi István fia, Károlyi Sándor 1865-ben létrehozta a Pesti Közúti Vaspálya Társaságot, ami engedélyt kért és kapott egy lóvasút megépítésére a két város között. A mai Újpest városkapu és Kálvin tér között közlekedő lóvasút végig a Váci út mentén haladt és 1866. július 30-án indult első útjára, másnaptól pedig menetrend szerint haladtak.

Ha beszélhetünk lemaradásról, akkor az ennyi év távlatából semmiség, ugyanis a bécsi lóvasútról szóló hírek 1866 január végéről származnak, azaz fél évvel korábbról, mint ahogy megindult az Újpesti lóvasút!

A vonalat 1872-ben meghosszabbították az Árpád út mentén az István út, Görgey Artúr utca, Szilágyi utca, Pozsony utca, Kertköz utca útvonalon Rákospalotára.

Mára az egykori vonalból a Deák Ferenc tértől az Árpád út és az István út találkozásánál lévő csomópontig (Újpest-központ) tartó szakasz teljesen megszűnt, csupán az Újpest városkapuban megmaradt egykori „Bagolyvár” (avagy „Vadászkastély”), azaz az egykori állomásépület emlékeztet rá.

Mi volt a megszüntetés oka? Erről lesz még szó, közben ugyanis történt egy és más… 1894-ben a lóvasutat átszervezték Budapestvidéki Közúti Vasút Rt. (BVKV) néven, a részvénytöbbséget a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (BKVT) vásárolta meg. Később ugyanez a cégcsoport vásárolta meg a Budapest-Újpest-Rákospalotai Villamos Közúti Vasút Rt. (BURV vagy “BÚR-vasút”) nagyrészét is.

A BKVK már 1895-ben villamosítani akarja vonalait, de aztán csak 1897. január 1-én indul el a BVKV Újpest-Rákospalota vonala villamosüzemmel, Újpesten két vágányon, Palotán egyen. 1900.november 22-én a megyeri lóvasutat is villamos váltja fel az Újpesti híd és az Arany utca között, ez tehát a külső Váci úti villamos születésének tekinthető.

Innentől egy egészen elképesztő játszma kezdődik meg a különböző társaságok között, de 1898-ban végül az utolsó lóvasút is megszűnik – a Margit-sziget kivételével, ahol 1928-ig kitartott a lóvasúti üzem.

És mikor szűnt meg a villamosközlekedés Váci úton? Nos, 1985. május 31-én elment az utolsó 10-es villamos a Váci úton és az Árpád úton is, azóta nem jár erre vaskerekű közösségi közlekedési eszköz. Az dehogynem! A 3-as metró 1990. december 17.-től közlekedik Újpest Városközpontig, ami az István és Árpád út kereszteződését jelenti.