Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Világ

Az első magyar orvosnő, Szendeffy Ida

1896. szeptemberében több magyarországi lapban pár soros hír jelent meg, amely értesíti a tisztelt olvasót arról, hogy az első nők felvételiztek az orvosi egyetemre. Kisasszonyok az egyetemen? Női orvosok? Akkoriban bizony ez nem volt magától értetődő!

Borítóképen: Dr. Szendeffy Ida kortársai körében (a képen 1. számmal jelölve) – 1903

A hölgyeket sokáig nem engedték bizonyos szakmák gyakorlásában, azonban 1895-ben megjelent Wlassics Gyula vallás és közoktatási miniszter leirata, amiben kéri az orvosi kart, hogy járuljanak hozzá a nők egyetemi felvételéhez. Egyértelmű „nem” volt a válasz.

Az 1895. december 19-i törvény előtt azonban, melyet a király aláírt és elfogadott, meg kellett hajolniuk és felvenni a jelentkező női hallgatókat is:

„… bölcsészeti, orvosi, gyógyszerészeti pályákra való léphetésök czéljából a felsőbb tanintézetekre leendő fölvételre, amennyiben a szabályszerű föltételeknek megfelelnek, az illetékes felsőbb tanintézet meghallgatása alapján, esetről-esetre engedély adassék, és részökre, miután tanulmányaikat — a fennálló szabályok értelmében — sikérrel befejezték, a képesítő oklevél kiadassék.”

A törvényi feltételek adottak voltak, így aztán 1896-ban a Gyógyszerészeti Hírlapban megjelent, hogy abban az évben négy hölgyet vettek fel orvosi fakultásra. Egyikük Szendeffy Ida volt.

Akkoriban ez a feministáknak óriási siker volt, de – jegyezzük meg – a folyamatosan orvoshiánnyal küzdő ország számára is egy nagy lépés volt. A feministák törekvéseivel kevésbé foglalkozunk, mert aztán ez egy politikai mozgalommá nőtte ki magát, de annál inkább érdekes az, hogy miként látta akkor maga az orvosnő a helyzetét, és milyen célokat fogalmazott meg!

Nos, a cél egyértelmű, és talán nem is nagyon tudunk magasztosabbat:

Imádom a gyermekeket! Boldog vagyok, ha szenvedésüket enyhíthetem és ezt tűztem életcélul. Gyermek-specialista leszek.

Szendeffy Ida – 1903

Ez a választás a lehető legjobb, több szempontból is. Egyrészt sokszor érte az a vád az orvosnőt, hogy nőietlen, de ami ennél sokkal fontosabb; nincs más, aki jobban értene a gyermekek nyelvén, mint a nők!

A Nagykikindán született Szendeffy Ida ekkor – 1903-ban, miután Berlinben és itthon elvégezte egyetemi tanulmányait – helyezkedett el a Szent László kórház gyermekosztályán orvosként. Már ebben az időben elismerést kapott kollégáitól, akik személyében egy igazán képzett orvost és egy jó kollégát ismertek meg.

1904-ban Szendeffy Ida átvehette az első női közigazgatási kinevezést a Kolozsvári magyar királyi állami Gyermekmenhely Gyermekkórházra, másod-orvosi teendők ellátására. Tisza István miniszterelnöktől kapta meg a kinevezést erre a nehéz feladatra.

További sorsáról alig tudunk valamit, kevés adat áll rendelkezésünkre. 1906-ban Kecskemét krónikása hírt ad arról, hogy a város első női orvosa dr. Szendeffy Ida elkezdte orvosi tevékenységét. A város nagy becsben tartotta. Miután elkötelezte magát a gyermekmenhelyeken élő gyermekek orvosi ellátására, nem meglepő, hogy 1906-ban Kecskeméten is az ott működő Állami Gyermekmenhelyen vállalt orvosi állást.

Utolsó nyomon követhető írásbeli információ dr. Szendeffy Idáról, hogy nőorvosként dolgozott, társadalmi munkásként pedig nőcselédvédőként a Fehér Kereszt Egylet és a Katolikus Nőegylet tagjaként.

Ajánlott Cikkek